A nyugat-balkáni útvonal teljes lezárása, a Törökországgal folytatott együttműködés kiszélesítése és a migrációs válság enyhítését szolgáló humanitárius eszközök körének kibővítése a hétfői EU-török csúcsértekezlet legfőbb feladata – jelentette be Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a tagállamok vezetőinek írt meghívólevelében pénteken.
Tusk szerint a nyugat-balkáni menekültútvonal által érintett országok – azok is, amik nem tagjai az uniónak – készek és elszántak a közös szabályok és döntések, köztük a schengeni egyezmény alkalmazására. Véget kell vetni annak a politikának, hogy az útvonalon fekvő országok csak továbbítják a bevándorlókat a következő országnak. Ez nem oldja meg a migrációs krízist, de alapfeltétele a konszenzusos együttműködésnek, amire vonatkozó szándékát hétfőn minden tagállamnak meg kell erősítenie.
A balkáni útvonal lezárása
Ezzel a megközelítéssel az EU lezárhatná a nyugat-balkáni útvonalat, amin tavaly 880 ezer, az idei év első két hónapjában 128 ezer ember érkezett Európába. Az uniónak migrációs és más kérdésekben is tovább kell lépnie a Törökországgal folytatott együttműködésében – fogalmazott Tusk, utalva a tavaly novemberi csúcstalálkozón megújított vízumliberalizációs folyamatra, valamint a gazdasági és energiaügyi párbeszédre.
A tavaly kidolgozott EU-Törökország cselekvési terv végrehajtásában komoly előrelépések mutatkoznak, ugyanakkor még mindig túl sokan érkeznek Görögországba a török partok felől. Az uniós tanács elnöke beszámolt arról, hogy Ahmet Davutoglu török kormányfő megerősítette, Ankara készen áll a török vizeken feltartóztatott migránsok visszafogadására. Úgy Törökország, mint az unió hiszi, hogy csökkenteni lehet a bevándorlást, ha Görögországból visszaküldik a nemzetközi védelemre nem szorulókat. A politikai akarat megvan, de a gyakorlati megvalósítás akadozik, Görögországnak támogatásra van szüksége.
Humanitárius segítség is kell
Tusk reményét fejezte ki, hogy hétfőn sikerül egyetértésre jutni a migránsok humanitárius segítésében is, elsősorban abban, hogy a humanitárius következmények minél gyorsabb és hatékonyabb kezeléséért az összes rendelkezésre álló uniós eszközt be kell vetni, beleértve a migránsok gyorsított áthelyezését is, különösen Görögország esetében. Tusk egyetértett Alekszisz Ciprasz miniszterelnökkel abban, hogy Görögország nem válhat “az elveszett lelkek gyűjtőtáborává”.
Az eszköztárba beletartozik az Európai Bizottság által javasolt új, a 2016-18-as időszakra vonatkozó – 700 millió eurós (mintegy 217 milliárd forintos) kezdeti költségvetésű – unión belüli sürgősségi segítségnyújtási csomag, ami a tagállamok közötti támogatás nyújtását célozza.
Tusk levelében arról tájékoztatta az uniós tagországok állam- és kormányfőit, hogy a hétfői csúcs munkaebéddel kezdődik a török kormányfő részvételével. Ezt követően a 28 tagállami vezető tanácskozása következik, amin elfogadják a közös nyilatkozatot a schengeni szabályozás teljes körű visszaállítását célzó intézkedésekről és a humanitárius eszközökről.
Az Európai Tanács elnöke reményét fejezte ki, hogy a migrációs válság kérdésében – a válság kezdete óta először – uniós konszenzus születik egy átfogó stratégiáról, amit ha lelkiismeretesen végrehajt minden tagállam, segíthet megakadályozni a további beáramlást, és kezelni tudja a válságot – írja az MTI.