A palesztin munkavállalók körének kiszélesítésén már hetek óta dolgozó katonai illetékesek úgy nyilatkoztak az újságnak, hogy a palesztinok izraeli munkához jutása bizonyítottan fékezi a terrort.
A palesztinok izraeli foglalkoztatásának növelését a Jordán folyó nyugati partján fekvő palesztin terület (Ciszjordánia) polgári közigazgatásáért felelős Joáv Mordeháj tábornok és Móse Jaalon védelmi miniszter kezdeményezésére szavazta meg előbb a szűkebb biztonságpolitikai, majd a teljes izraeli kabinet.
58 ezer embernek van munkavállalási engedélye
Jelenleg mintegy 58 ezer palesztin rendelkezik hivatalos munkavállalási engedéllyel “Kis-Izrael” területén, de mintegy 120 ezerre teszik az izraeli cégeknek dolgozók tényleges számát, mert hozzáadják az illegálisan naponta vagy hetente átszivárgó, mintegy harmincezer palesztint és a Ciszjordániában felépített izraeli ipartelepen dolgozó 27 ezer palesztin munkást is.
A harmincezer új hivatalos munkavállalót főként a munkaerőhiánnyal küzdő ipari övezetekben, az építőiparban, a szolgáltatóiparban és a mezőgazdaságban fogják alkalmazni. Azok a palesztinok juthatnak munkavállalási engedélyhez, akik átesnek a Sin Bét belbiztonsági szolgálat átvilágításán, amely kizárja esetleges terrorista kapcsolataikat vagy szándékukat.
A majdnem öt hónapja tartó erőszakhullámban eddig két alkalommal követett el merényletet Izraelben dolgozó palesztin. Egyikük késszúrásokkal megölt két izraelit egy imádkozóhelyen Tel-Avivban, egy másik pedig kalapáccsal megsebesítette két izraeli munkatársát egy építkezésen.
A hadsereg a kollektív büntetés ellen
A katonai vezetők ennek ellenére többször is kiálltak a palesztinok izraeli foglalkoztatása mellett, mert az szerintük további ezreknél veszi elejét annak, hogy terrorcselekményeket kíséreljenek meg. Gadi Ejzenkot vezérkari főnök és Jaalon is többször tiltakozott a palesztinok kollektív megbüntetése ellen, és arra kérték a politikusokat, hogy világosan határolják el egymástól a merénylőket és a palesztin lakosságot, hiszen az utóbbi nagy többsége nem vesz részt erőszakos tiltakozásokon, sőt a tüntetéseken sem jelenik meg.
Az MTI tudósítójának személyes tapasztalata szerint a Ciszjordániában élő palesztinok legfőbb követelése és vágya az izraeli munkához jutás a magas ciszjordániai munkanélküliség és az izraelinél jóval alacsonyabb helyi fizetések miatt.
A hétvégén nyilvánosságra hozott friss közvélemény-kutatás adatai szerint jelentősen csökkent Ciszjordániában és Gázában az utóbbi hónapokban zajló “harmadik intifáda” támogatottsága. Novemberben még a palesztinok hatvanhárom, de február elején már csak negyvenhárom százaléka vélte helyesnek a küzdelem folytatását erőszakos eszközökkel.
