London után a svéd kormány is visszautasította pénteken az ENSZ egy emberi jogi munkacsoportjának Julian Assange ügyében kiadott genfi állásfoglalását, jelezve, hogy Stockholm “nem ért egyet” a döntéssel. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a világszervezet önkényes fogva tartással foglakozó munkacsoportjának (WGAD) öt független szakértője többségi szavazással – három jogász voksával – jutott arra az álláspontra, hogy a WikiLeaks kiszivárogtató oldal ausztrál alapítóját 2010 decembere óta lényegében “önkényesen tartja fogva” Nagy-Britannia és Svédország.
A két ország “véget kell vessen” a 2012 júniusában Ecuador londoni nagykövetségére menekült Assange fogva tartásának, és “kárpótlásban kell őt részesíteniük” – hangsúlyozták. A szakértői testülethez intézett levelében a svéd külügyminisztérium azt hangoztatta, hogy a világszervezet szakértőinek “nincs joguk beavatkozni egy folyamatban lévő”, a svéd igazságszolgáltatás előtt fekvő ügybe. A svéd királyi ügyészség, amely egy 2010-ben Svédországban történt nemi erőszak vádjával adott ki letartóztatási parancsot Assange ellen, már csütörtökön leszögezte, hogy az ENSZ-szakértők állásfoglalása nem lesz hivatalos kihatással Assange ügyére.
Időt kell adni
Julian Assange egyik svéd ügyvédje ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy Svédországnak “nincs más választása, minthogy alávesse magát” az ENSZ emberi jogi csoportja álláspontjának. Thomas Olsson szerint Svédország “elkötelezte magát azok mellett a szabályok és döntések mellett, amelyek az ENSZ emberi jogi chartájában” találhatók. Hozzátette, időt kell adni az ügyet kézben tartó svéd ügyésznek, “hogy elemezhesse ezt az állásfoglalást, és ezt követően meghozza döntését”.
A WGAD szakértői pénteken közzétett állásfoglalásukban a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezményére hivatkoztak, amelyet 168 ország írt alá, köztük Svédország és Nagy-Britannia is.
A brit kormány szóvivője ugyancsak visszautasította a szakértői állásfoglalást, kijelentve, hogy “az Egyesült Királyság már világosan megmondta az ENSZ-nek, hogy hivatalosan is kétségbe fogja vonni ennek a munkacsoportnak a véleményét”. Philip Hammond brit külügyminiszter pedig nevetségesnek nevezte az állásfoglalást, és kijelentette, hogy a WikiLeaks alapítója valójában az igazságszolgáltatás elől bujkáló szökevény.