Börge Brende norvég külügyminiszter azt mondta, hogy Moszkva “biztonsági érdekeivel” indokolta kérését, és annak a kívánságának is hangot adott, hogy “erősebb együttműködésre” lenne szükség a migráció ügyében a norvég-orosz északi határon.
Az orosz külügyminisztérium pénteken felvette a kapcsolatot a norvég partnerrel – közölte az oslói külügyi tárca. A norvég rendőrség még kedden 13 menekültet küldött vissza Oroszországba. Hasonló akciót helyezett kilátásba jövő szerdára és csütörtökre, de később lemondott erről.
A jelenlegi, balkáni országokon átvezető fő menekültútvonal mellett az elmúlt hónapokban kialakult egy ennél nagyságrendekkel kisebb útvonal is, mely Oroszországon keresztül Norvégiába vezet. Ezen mintegy 5500 – elsősorban szír, afgán, iraki és iráni – ember jutott a skandináv országba. Sok menekült kerékpáron ment át a határon, mert Oroszország nem engedélyezi a gyalogos határátkelést, Norvégia pedig embercsempészetnek minősíti a menekültek gépkocsin történő szállítását.
Emberi jogi csoportok élesen bírálják Norvégiát azért, hogy menekülteket küld vissza Oroszországba. Szerintük ezeket az embereket a határ túloldalán sorsukra hagyják a dermesztő fagyban, ráadásul az a veszély fenyegeti őket, hogy Oroszország visszatoloncolja őket háború sújtotta származási országukba.
Oroszországban menedékjogot kérni “orosz rulettel” ér fel – jelentette ki Marek Linha, a norvég menekültügyi szervezet (Noas) vezetője. Az érintetteknek azzal kell számolniuk, hogy kenőpénzt követelnek tőlük és az orosz titkosszolgálatok keze ügyébe kerülnek. Az elmúlt években 5000 szíriai folyamodott menedékjogért Oroszországban, de csak ketten kapták meg közülük, 2900-nak az orosz hatóságok csak ideiglenes tartózkodási engedélyt adtak.
Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, de a schengeni övezethez tartozik. Mindamellett november 26. óta határellenőrzést vezetett be, hogy csökkentse a menekültek beáramlását.
