Nagyvilág

Az Európai Bizottság előzetes vizsgálatot indít a lengyelek ellen

Az Európai Bizottság (EB) a jogállamisági mechanizmus keretében előzetes vizsgálatot fog lefolytatni a lengyelországi fejleményekkel kapcsolatban, jelentette be Frans Timmermans bizottsági alelnök szerdán, miután a brüsszeli végrehajtó testület “orientációs jellegű” vitát tartott az új varsói kormány tevékenységéről.

Az Európai Bizottság első alelnöke sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az eljárást a lengyel alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása miatt indítják meg, amely széles körű tiltakozást váltott ki Lengyelországban és külföldön egyaránt.

Szakértői értékelések szerint ez az első lépése a három szakaszból álló uniós mechanizmusnak, amelyhez az EB akkor folyamodhat, ha egy adott tagországban csorba esik a jogállamiságon.

Frans Timmermans a szokatlanul hosszúra nyúlt biztosi kollégiumi ülés után hangsúlyozta, hogy az Európai Unió párbeszédre törekszik Lengyelországgal. Mint mondta, az eljárás célja, hogy objektív módon tisztázzák a tényeket, részletesen értékeljék a helyzetet és megkezdjék a párbeszédet a lengyel hatóságokkal.

Az alelnök közölte, hogy a lengyel közmédia vitatott átalakításával kapcsolatos törvénymódosításokat is vizsgálni fogják, valamint elmondta, hogy március közepén fognak visszatérni a témára, az arra szakosodott Velencei Bizottsággal szorosan együttműködve.

Nevük elhallgatását kérve nyilatkozó uniós források arról számoltak be, hogy az EU-biztosok közül néhányan egyelőre inkább elhalasztották volna a mechanizmus megindítását. Az ülésen a varsói kormánynak nem volt jelen képviselője, Elzbieta Bienkowska lengyel EU-biztos azonban felszólalt. Őt még az előző kormány jelölte a posztra.

Ez az első alkalom, hogy beélesítik a jogállamisági mechanizmust egy EU-tagországgal szemben. Az uniós “jog őrzőjének” is tekintett brüsszeli bizottság tavaly márciusban kezdeményezte a mechanizmus létrehozását, amelynek célja az európai alapértékek határozottabb érvényesítése.

Az első fázisban a szervezet információt gyűjt és felméri, lát-e a jogállamiságot veszélyeztető, rendszerszintű veszélyt egy adott tagországban, és ha igen, akkor párbeszédet kezdeményez a tagállami kormánnyal.

A jogállamisági mechanizmus végső esetben akár az adott tagállam szavazati jogának felfüggesztését is maga után vonhatja. Mindazonáltal kérdéses, hogy ehhez meglenne-e az uniós tagországok támogatása. Orbán Viktor miniszterelnök például a múlt héten kijelentette, hogy a magyar kormány nem fog támogatni semmilyen szankciót Lengyelországgal szemben.

Bizonyos szakértők korábban arra figyelmeztettek, hogy a jogállamisági mechanizmus megindítása kontraproduktív lehetne, az ugyanis az “ostromlott vár” légkörét alakíthatná ki Lengyelországban, és megerősíthetné az euroszkeptikus erőket Közép-Európában.

Az utóbbi időben számos bírálat érte az októberi lengyelországi választások nyomán abszolút többséghez jutott Jog és Igazságosság pártot (PiS), elsősorban amiért szorosabb ellenőrzés alá vonta a közmédiát és korlátozta az alkotmánybíróság hatáskörét. Varsó szerint viszont a törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek.

Nyitókép: az Európai Bizottság képviselői a bizottság heti ülése előtt Brüsszelben. Az ülés keretén belül a képviselők megvitatják a jogállamiság lengyelországi helyzetét. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)

(MTI)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik