William Hague volt brit külügyminiszter és Andrzej Duda lengyel államfő egybehangzó álláspontja szerint súlyos kockázatokat jelentene Nagy-Britanniára és az Európai Unióra is a “Brexit”, vagyis az esetleges brit távozás az EU-ból.
Lord Hague, aki 2010-től tavaly nyárig volt a konzervatív párti brit kormány külügyminisztere, jelenleg pedig a parlament főrendi kamarájának, a Lordok Házának tagja, a The Daily Telegraph című tekintélyes konzervatív brit napilap szerdai kiadásában közölt cikkében annak a véleményének adott hangot, hogy ha Nagy-Britannia távozik az EU-ból, annak következménye az Egyesült Királyság felbomlása és az unió destabilizálódása lenne.
Hague szerint az EU drágán működő, túlszabályozó intézmény, és több sarkalatos vívmánya, köztük az új migrációs hullám terhe alatt roskadozó schengeni rendszer, valamint “a kezdetektől egyértelműen elhibázott” euró is súlyos bajokkal küszködik. Jogosan vetődik fel a kérdés ennek alapján, hogy az EU jelenlegi formájában fennmaradhat-e két-három évtizednyi távlatban – írja a veterán brit politikus.
Hague szerint azonban még az EU hiányosságait hozzá hasonló módon ostorozóknak is szenvedélyektől mentesen kell megvizsgálniuk, hogy Nagy-Britannia érdekeit szolgálná-e a kilépés az unióból. A volt brit külügyminiszter szerint két olyan komoly tényezőt kell figyelembe venni, amely eddig nem kapott nagy teret a brit EU-tagságról tervezett népszavazás kampányának kezdeti csörtéiben, viszont nem is lehet őket figyelmen kívül hagyni.
Az egyik az, hogy – esetlen bürokráciájával és kudarcos ideáival együtt is – az EU szolgáltatta Közép-Európa új demokráciái számára az évtizedes zsarnokság után önmaguk újjáalakításához szükséges normákat és szerkezeti elemeket.
Ez a munka még nem is fejeződött be: ha a Nyugat-Balkán országait kizárják az európai intézményrendszerből, akkor parázsló ellentéteik az egyik válságot a másik után okozzák majd a kontinensen, ami politikai felforduláshoz, gazdasági válsághoz és ellenőrizhetetlen migrációhoz vezetne – áll Hague cikkében.
A konzervatív brit politikus szerint a másik fő érv a bennmaradás mellett az, hogy ha Nagy-Britannia – a világ ötödik legnagyobb gazdasága, Európa első számú pénzügyi központja és egyik legnagyobb katonai hatalma – távozik az EU-ból, azzal egyszerre gyengítené meg az Európai Uniót, és növelné annak az esélyét, hogy Skócia elszakad az Egyesült Királyságtól.
Hague szerint ugyanis ezúttal a függetlenségre törekvő skót nacionalisták érvelhetnének azzal, hogy ők az EU-ban akarnak maradni, átfordítva a skót függetlenségről tartott tavalyi népszavazás kampányának egyik fő elszakadás-ellenes érvét, vagyis azt, hogy önállóvá válása esetén Skócia elveszítené EU-tagságát is. Ez ürügy lehetne az újabb függetlenségi népszavazás kiírására, és ennek eredményét már nehéz lenne megjósolni – írta William Hague.
A volt brit külügyminiszter szerint aligha lenne okos dolog az Egyesült Királyság lerombolása és egyidejűleg az EU súlyos meggyengítése.
Skóciában tavaly szeptemberben tartottak népszavazást a függetlenné válásról. A referendumon az elszakadást ellenző erők győztek 55,3 százalékos szavazataránnyal.
Andrzej Duda lengyel államfő a BBC televíziónak adott, szerdán ismertetett interjúban kijelentette: félreértés, hogy az új lengyel vezetés EU-szkeptikus lenne, ahogy azt sokan állítják róla. Duda szerint a lengyel kormány Londonhoz hasonlóan “EU-realista”, és az unió működési hiányosságainak orvoslását szeretné.
Hozzátette ugyanakkor: nem ért egyet a brit kormány azon törekvéseivel, amelyek az EU-társállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók szociális ellátásának korlátozását célozzák a bevándorlás mérséklése végett, mivel ezek alapvető uniós szabadságjogokat sértenének, beleértve a diszkrimináció tilalmát. A lengyel államfő kijelentette azonban azt is, hogy ha Nagy-Britannia a Brüsszellel és az EU-társállamokkal fennálló nézeteltérései miatt végül távozna az unióból, az igen súlyos válságba sodorná az EU-t.
A brit kormány 2017 végéig népszavazást tervez Nagy-Britannia EU-tagságáról. London a referendum előtt újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, és szándékai szerint a tárgyalások egyik központi eleme az unión belüli szabad munkaerőmozgás jelentős szigorítása lenne.
