Ma sem jó híres terroristának lenni. Úgy fogynak mostanában az ismertebb szélsőségesek, mint sajtótájékoztatókon a sajtos pogik. Nagyon úgy néz ki, hogy az amerikai hadsereg csütörtökön agyonbombázta Mohamed Emwazit, ismertebb nevén Jihadi Johnt. Ő volt az a brit férfi, aki fekete csukjában több túszt is kivégzett az azóta elhíresült videófelvételeken.
Az amerikaiak egyelőre csak felmérik a bombázás eredményét, de elég biztosak benne, hogy Emwazi meghalt. Még aznap este (ottani idő szerint) elkezdték értesíteni a kivégzett áldozatok családtagjait, hogy a gyilkost megölték. Pedig a védelmi minisztérium szerint ez nem a bosszúról szól, hanem arról, hogy eltávolítottak egy veszélyes egyént, akit rabul ejtett egy korrupt és gonosz ideológia.
“Teljesen biztos, hogy meghalt”, mondta egy névtelen tisztviselő a Daily Beastnek.
Ami biztos, hogy Emwazi ölte meg James Foley és Steven Sotloff újságírókat és Abdul-Rahman Kassigot, egy segélyszervezet amerikai munkatársát. Már ezért megérdemelte, ami történt vele.
Az egész az arab tavasszal és egy csomó félbolond diktátor eltűnésével kezdődött. Szaddám Husszein, Hoszni Mubarak, Moamer Khadafi, Zin al-Abidin bin Ali, és a másodosztályban mondjuk Hugo Chavez halálával látványosan megcsappant a flúgos vezetők korábban amúgy igen méretes csoportja.
Igazából a hírhedten félelmetes diktátorok közül hárman tartják magukat: Kim Dzsongun, Bassar el-Asszad és Vlagyimir Putyin. Jó, ehhez ki kell hagyni a másodosztályt, mint Lukasenka, Nazarbayev, Kadyrov, Aliyev, Khamenei, vagy Berdimuhamedow. Nem azt állítom, hogy a gonoszság és a diktatúra eltűnt a világból, csak azt, hogy kevésbé extravagáns és villantós, mint korábban.
Hiányszakma
És nem csak a hivatalos állami vezetők, a terroristák is megszenvedték az elmúlt pár évet. Gyakorlatilag Oszama bin-Laden megölése vetett véget az egésznek. Amikor az Egyesült Államok végre elkapta minden idők leghíresebb terroristáját, véget érhetett egy korszak. A szeptember 11-ei támadásért felelős emberek ismertebb részét mára elfogták. Az eszmei szerző Khalid Sejk Mohamed Guantanamóban pihen (vagy ki tudja, hol, és hogy pihen-e), talán csak Ayman al-Zawahiri hiányzik. Megint nem azt állítom, hogy nincsenek már terroristák, de egyre kevésbé jó terroristának lenni.
Az egyszemélyes celebterroristáknak lassan vége. Két nagyágyú van még szabadlábon, de az egyikről például nem is tudjuk, hogy él-e. A korábban már említett al-Zawahiri bin-Laden mellett az Al-Kaida fénykorának nagy vezetője volt. A szervezetet Oszama halála óta már ő vezeti, de csak árnyékuk önmaguknak. A másik pedig Abu Bakr al-Bagdadi, egy – értelemszerűen – bagdadi szerelőből lett terrorvezér, akinek az ISIS-t köszönhetjük. Róla nem is tudjuk, hogy él-e még, annyiszor állították, hogy meghalt. Jó, az is túlzás, hogy neki köszönhetjük az Iszlám Államot, mert azt leginkább Szaddám volt hírszerzőinek és az Al-Kaida volt parancsnokainak köszönhetjük (meg Amerikának, ha az utcán sem vesszük le a fóliasisakunkat).
Azért van ám még néhány nagypályás rosszfiú, akik szabadlábon vannak. George W. Bush eredeti terrorlistáján a 22 keresett terroristából még 9-re vadásznak. És akkor ebben még nincsenek benne az újvonalas őrültek, mint az al-Shabab vezetője, Ahmed Abdi Godane (ő mondjuk elvileg meghalt, de csak elvileg), Nasi al-Wuhayshi, az Al-Kaida az Arab Félszigeten vezetője (ez körülbelül az ISIS elődszervezete), Ibrahim al Asiri, ugyanennek a szervezetnek a fő bombagyárosa, és Moktar Belmoktar, az Al-Kaida az Iszlám Magreben (ez az észak-afrikai Al-kaida) – nagyot megy a világban a franchise.
A haqqanis csomót keresni
De ott van Abu Muhammad al-Julani, az al-Nuszra Front vezetője (Szíria), vagy Sirajuddin Haqqani, aki a hírhedt afgán Haqqani hálózatot vezeti. Ez a szervezet az úgynevezett Hét törpe egyike volt Afganisztánban. Hét klán, akiket az Egyesült Államok és a szaúdiak segítettek felfegyverezni, hogy kikergessék a szovjeteket, majd ugyanezekkel a fegyverekkel lendületből nekiestek az amerikaiaknak és a szervezett bűnözésnek.
Szóval van azért min dolgozni a világban, de ne gondoljuk azt, hogy az Iszlám Állam feltűnésével lett gonosz a világ. A szervezetnek tényleg sokkal nagyobb híre van, mint amekkora valójában, de celebterroristák és híres diktátorok mindig is voltak. Sőt, egyre kevesebb látványos bolond van a világban.
