Mehmet Müezzinoglu egészségügyi miniszter a helyszínen tett látogatása után tartott kora délutáni sajtótájékoztatón közölte, hogy 86 ember vesztette életét, 186-an pedig megsebesültek. A helyszínen 62 ember, kórházba szállítás után pedig további 24 ember halt meg. A sebesültek közül 28-at intenzív osztályon kezelnek.
A sajtótájékoztatón jelenlévő Selami Altinok belügyminiszter az állam, a demokrácia és a török nép ellen irányuló támadásnak minősítette a kettős robbantást. Leszögezte, hogy a biztonsági erők részéről nem volt “hanyagság”, nem ez vezetett Törökország közelmúltbeli történelmének legvéresebb merényletéhez.
Helyi idő szerint tíz óra után, pár másodperces különbséggel két pokolgép robbant fel szombat délelőtt Ankara központjában, a főpályaudvar tőszomszédságában, ahol emberek százai gyülekeztek béketüntetésre a közalkalmazotti szakszervezetek konföderációjának felhívására. A békés felvonulásnak az lett volna a célja, hogy a kurd lázadók és a török biztonsági erők között kiújult erőszak leállítására szólítson fel.
Névtelenül nyilatkozó török kormányzati tisztségviselők terrortámadásnak minősítették a robbantásokat, és közölték, hogy vizsgálják azokat az állításokat, hogy öngyilkos merénylő követett el merényletet. Ahmet Davutoglu török miniszterelnök rendkívüli tanácskozásra összehívta a biztonsági szolgálatok vezetőit. A belügyminisztérium elítélte “a demokrácia és a béke ellen irányuló támadást”.
A merénylet elkövetőjeként eddig egyetlen szervezet sem jelentkezett.
Elszabadult indulatok
A televíziós beszámolók tanúsága szerint emberek százai voltak a közelben. A felvételeken látszik, hogy a mentők mellett a tüntetésre összegyűlt emberek próbáltak segíteni a vérző sebesültek ellátásában. A Reuters tudósítója a helyszínen legalább 20, zászlókkal letakart holttestet látott és szanaszét heverő, leszakadt testrészeket.
Az elszabadult indulatokat jól jellemzi, hogy a rendőrök a levegőbe lőttek, hogy szétoszlassák a merénylet helyszíne felé közeledő, feldühödött embereket. Az eredetileg béketüntetésre készülő emberek azt kiabálták, hogy “gyilkos rendőrök”, miközben visszaszorították őket a rendfenntartó erők.
Törökországban a július 20-i suruci merényletet követően lángoltak fel ismét a biztonsági erők és a lázadó Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fegyveresei közötti összecsapások, véget vetve a kormány és a kurd kisebbség 2012 végén kezdődött béketárgyalásainak, amelyek az ország délkeleti részén 1984 óta tartó, mostanáig 40 ezer ember halálát okozó konfliktus lezárását célozták. A szíriai határ közelében fekvő Surucban elkövetett, 32 halálos áldozattal járó merényletet az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet számlájára írták a török hatóságok.
A szombati ankarai merénylet három héttel az előre hozott parlamenti választások előtt és egy többszörös biztonsági fenyegetés időszakában történt. A NATO-tagállam Törökország fokozott riadókészültségben áll azóta, hogy “összehangolt háborút” indított júliusban a terrorizmus ellen, azaz nemcsak a délkelet-törökországi régióban folytat fegyveres műveletet, hanem csapásokat mér az Iszlám Állam szíriai állásaira és a PKK észak-iraki bázisaira. Emellett több száz embert vettek őrizetbe Törökországban terrorizmus gyanújával.
