Nem volt része a menekültválság a görögországi választási kampánynak, mert a pártok között nem volt lényeges különbség abban, hogy a megoldást az jelentené, ha a menekültek el sem indulnának Törökországból – mondta Fokasz Nikosz, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi karának oktatója a Kossuth rádió 180 perc című műsorában hétfő reggel.
A Görögország-szakértő emlékeztetett: az országnak 16 ezer kilométeres tengerpartja van, azt nem lehet érdemben védeni. Hozzátette: a pártok a kampányban úgy érezték, ez a kérdés nem “vízválasztó” közöttük, és az a megoldás körvonalazódik, hogy az igazi védelmet az jelentené, ha el lehetne érni, hogy a migránsok el se induljanak Törökországból.
Mint mondta, azért is sietnek a kormányalakítással az országban, mert a választáson győztes párt, a Sziriza vezetője, Alekszisz Ciprasz szeretne részt venni a szerdai, a migrációról szóló EU-csúcson.
A szakértő arról is beszélt, hogy nincs komolyan vehető, a kormányzati hatalom közelébe kerülő politikai erő, amely általánosságban a hitelegyezményt és az annak előfeltételét jelentő megszorításokat megkérdőjelezné. Úgy vélte, a Sziriza sikerének egyik fontos eleme, hogy meggyőzte a szegényebb, elesettebb társadalmi csoportokat, amelyek egyébként eddig a nagyját fizették a megszorításoknak, hogy ez a továbbiakban másként lesz.
Az alacsony választási részvétellel kapcsolatban emlékeztetett: 2004-ben a választástól távolmaradók aránya 24 százalék volt, most majdnem 44 százalék, ami a januári választáshoz képest is majdnem 10 százalékkal több. Úgy vélte, ennek hátterében az állhat, hogy a választók “belefáradtak”, hiszen idén már harmadik alkalommal volt választás az országban. Megemlítette azt is, hogy egyes elemzők szerint a hagyományosan jobboldali körzetekben volt magasabb a távolmaradók aránya, vagyis lehet, hogy az Új Demokráciának okozott nehézséget hívei mozgósítása.
A vasárnapi görögországi választáson a szavazatok 99,44 százalékának összeszámlálásán alapuló eredmények szerint a Sziriza a voksok 35,47 százalékát kapta, a jobbközép Új Demokrácia 28,09 százaléknyi voksot szerzett, a harmadik a szélsőjobboldali Arany Hajnal párt lett a szavazatok 7 százalékával. Rajtuk kívül még öt párt – kettő választási szövetségben – jutott be a parlamentbe, közülük a jobboldali Független Görögök (ANEL) legkevesebb, 3,6 százaléknyi vokssal.
