A brit diplomata vasárnap érkezett az iráni fővárosba az alkalomra és a helyi tisztviselőkkel folytatandó tárgyalásokra. Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter szombaton bejelentette, hogy Londonban másnap megnyílik az iráni nagykövetség is.
Hammond a megnyitón hangoztatta: Haszan Róháni köztársasági elnök megválasztása, valamint Teherán atomprogramjáról Irán és a nagyhatalmak között júliusban létrejött megállapodás óta jelentősek javultak kapcsolataik. Hozzátette, hogy Nagy-Britanniának és Iránnak olyan kérdésekben kell együttműködniük, mint a terrorizmus elleni harc, a regionális stabilitás, az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet szíriai és iraki terjeszkedésének megállítása.
Kiemelte ugyanakkor, a képviselet megnyitása nem jelenti azt, hogy mindenben egyetértenek Iránnal. Szükséges azonban, hogy Nagy-Britanniának és Iránnak kölcsönösen legyen képviselete a másik fél országában. A nagykövetségek feladata, hogy segítsék az együttműködést azokban a kérdésekben, amelyekben van egyetértés, és csökkentsék a nézetkülönbségeket, amelyekben nincs.
A két ország egyelőre ügyvivők szintjén működteti nagykövetségeit. A teheráni brit képviselet az első időben korlátozott konzuli szolgáltatást nyújt, de tisztviselők arra számítanak, hogy az elkövetkező hónapokban majd teljes jogkörű nagyköveti szintre emelik a kapcsolattartást.
Egy feldühödött tömeg Teheránban 2011-ben megrohanta a nagykövetséget, mivel a brit kormány újabb pénzügyi szankciókat vezetett be Iránnal szemben. A támadók módszeresen feldúlták és kifosztották a teheráni brit képviselet személyzetének szolgálati lakásait és a nagykövet rezidenciáját is. Összetörték a berendezést, vagyontárgyakat loptak el, köztük a diplomáciai személyzet tagjainak személyes értékeit, majd felgyújtották a fő irodaépületet.
A britek a diplomáciai képviseletek védelmét előíró bécsi egyezmény súlyos megsértésének nevezték az incidenst, amelyet követően a szigetország kormánya elrendelte Irán londoni nagykövetségének azonnali bezárását, és a két ország kölcsönösen kiutasította egymás diplomatáit. A kapcsolatokat nem számolták fel teljesen, de a lehetséges legalacsonyabb szintre csökkentették. A brit érdekeket Svédország, az irániakat Omán képviselte a két fővárosban.
Hammondot egyébként útjára üzletemberek egy kis csoportja is elkísérte. A brit külügyminiszter korábban kijelentette: fontos annak a biztosítása, hogy Nagy-Britannia készen álljon a diplomáciai megoldás nyomán megnyíló üzleti lehetőségek kihasználására. “Úgy gondolom, hogy Irán a felszabaduló források egy részét a hatalmas infrastrukturális hiányosságok pótlására fogják fordítani, egyebek mellett az olaj- és gáziparban, ahol Nagy-Britannia meglehetősen jó pozícióval rendelkezik” – mondta.
