Németországban vita kezdődött a menekülttámogatás felülvizsgálatáról, elsősorban a tekintetben, hogy kevesebb pénzbeli és több dologi juttatást kapjanak a menekültek – mondta a szakértő.
Németországban 2005-ben a munkanélküli és szociális juttatások összevonásával a létminimum biztosítása érdekében létrehozott támogatási rendszer alapján egy kétgyermekes menedékkérő család a szülők után fejenként 300-400 euróra, a gyermekek után 200-300 euróra jogosult havonta. Ráadásul a német alkotmánybíróság szerint ez a támogatás az emberi méltósághoz kapcsolódik, ezért akik már megkapták, azoktól nem vehető el – ismertette a szakember.
Vita bontakozott ki arról is, vajon a Nyugat-Balkán – Koszovó, Montenegró, Albánia – biztonságos származási országnak számít-e. Abból a régióból érkezik a bevándorlók 40-45 százaléka, és amennyiben hazájuk biztonságos származási országnak minősül, visszaküldhetők oda.
Szerinte az egész menekültkérdés tulajdonképpen felfogható a dekolonizáció, globális fejlesztéspolitika csődjeként. Több mint 50 százalékban az EU finanszírozza a globális fejlesztéspolitikát, de a menekültprobléma jelzi, hogy ez nem volt sikeres. A javaslatok között szerepel, hogy hozzanak létre a menekülteket kibocsátó régiók közelében menekültzónákat, ám ez technikailag megvalósíthatatlan – mondta Kiss J. László.
