A BAMF elnöke, Mafred Schmidt a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi lapnak azt mondta, hogy a nyugat-balkáni menedékkérők ellátásában törekedni kell a természetbeni juttatás elvének minél következetesebb érvényesítésére.
A menedékkérőket az eljárás első szakaszában a tartományi központi befogadó állomásokon helyezik el, ahol szállást és ellátást is kapnak, valamint költőpénzt, egy egyedülálló menedékkérő esetében havonta 143 eurót.
Amikor viszont a központi állomásról önkormányzati fenntartású szállásra kerülnek, már önállóan gondoskodnak a létminimum fenntartásához szükséges beszerzésekről egy nagyobb költségkeret révén, de ebből a pénzből gyakran igyekeznek félretenni, megtakarítani.
“Itt lehetne elgondolkodni azon, hogy a készpénzt váltsuk ki természetbeni juttatással, például közlekedési jeggyel vagy utalványokkal” – mondta Manfred Schmidt.
A BAMF elnöke Thomas de Maiziere belügyminiszter, a konzervatív CDU politikusának néhány nappal ezelőtti bejelentését konkretizálta, miszerint felülvizsgálják a menedékkérőknek járó juttatásokat és megvizsgálják, hogy miként lehet alakítani a természetbeni juttatások és pénzbeli támogatás arányát.
A BAMF elnöke hozzátette: azt kívánják elérni, hogy kevésbé legyen vonzó Németország a gazdasági okok miatt menedékjogot kérő emberek számára. Erre feltétlenül szükség van, hogy “legyen hely a valóban védelemre szorulók számára” – emelte ki Manfred Schmidt.
A menekültügyi hatóság vezetője szerint a jogi szabályozás lehetővé teszi, hogy másként kezeljék a nyugat-balkáni menedékkérőket és a polgárháború sújtotta Szíriából érkezőket. A menedékkérők eljárásáról rendelkező törvény szerint ugyanis csökkenteni lehet mindazok juttatásait, akik csak a pénz miatt kérnek menedékjogot – mondta a BAMF elnöke.
Megjegyezte, hogy a nyugat-balkáni kérelmezők esetében eddig előfordult a forgóajtó-hatás, vagyis az elutasított kérelmezők közül sokan ismét megjelentek és újabb eljárást kezdeményeztek, “hiszen a három-négy hónap alatt Németországban megszerzett pénzből a hazájukban kilenc-tíz hónapig meg tudnak élni”.
Irakhoz képest biztonságos
A készpénzjuttatás csökkentésének tervét elutasítják a parlamenti ellenzéki pártok és a CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) is. Az elképzelés valójában azt jelenti, hogy “sanyargatják az embereket abban a reményben, hogy majd nem jönnek többé Németországba” – vélekedett Burkhard Lischka, az SPD belpolitikai ügyekkel foglalkozó szóvivője, aki szerint inkább a menekültügyi eljárások felgyorsítására kellene összpontosítani.
A kormányzat erre is törekszik és egy sor további intézkedéssel igyekszik csökkenteni a Nyugat-Balkán Európai Unión kívüli térsége lakóinak – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia állampolgárainak – számát a menedékkérők körében. Például a BAMF elnöke a napokban bejelentette, hogy a megalapozatlan kérelemmel jelentkező menedékkérőket kitiltják az országból, így a nyugat-balkáni kérelmezők az elutasító határozat mellé hamarosan arról is tájékoztatást kapnak, hogy nem léphetnek be Németországba.
Szó van egyebek között arról is, hogy hogy Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Szerbia után a másik három nyugat-balkáni államot is sorolják át az úgynevezett biztonságos származási országok közé. Ez felgyorsíthatja az eljárást, hiszen a BAMF különösebb vizsgálat nélkül, “ránézésre” elutasíthatja a kérelmet és Németország elhagyására kötelezheti a kérelmezőt.
300 ezernél is több menedékkérő
Ezt az SPD is támogatja. Albánia, Koszovó és Montenegró “nagyon biztonságos Irakhoz, Szudánhoz és Eritreához képest” – nyilatkozott a Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak Thomas Oppermann, az SPD parlamenti (Bundestag) frakcióvezetője. Hozzátette: sok nyugat-balkáni menedékkérő mindenekelőtt munkát akar szerezi, erre azonban nincsen mód, mert “nálunk ugyan mindenki védelemre talál, aki háború és üldöztetés elől menekült, de senkinek sem fűződik alanyi joga a munkavállalási célú bevándorláshoz”.
A menedékjogi kérelmek több mint 40 százalékát nyugat-balkáni országok állampolgárai adják be Németországban. A BAMF a kérelmek több mint 99 százalékát elutasítja arra hivatkozva, hogy a kérelmező származási országában nincs háború és a kérelmezőt nem éri üldöztetés, ezért nincs joga a menekült vagy más menedékjogi státus (befogadott, oltalmazott) megszerzésére. A kérelmezők ellátásáról viszont az eljárás végéig – átlagosan 5,3 hónapig – gondoskodni kell, ami egyre nehezebben kezelhető terhet ró a menekültügyi rendszerre.
Németországba az idén eddig 300 ezernél is több menedékkérő érkezett. Sajtóértesülések szerint BAMF belső számításai alapján az év végére 600 ezren lehetnek. Legutóbb a délszláv háború elején ért el Németországhoz a mostanihoz hasonló erősségű menekülthullám: 1992-ben csaknem 440 ezer menedékkérőt regisztráltak a hatóságok.
