Elmondta, hogy a testület egyebek között méltányolhatja, hogy védence korábban tanúvallomást tett a náci párt fegyveres szervezete, az SS több tagja ellen indított perekben. Oskar Gröning az SS tagjaként 1944-ben, az úgynevezett magyar akció (Ungarn-Aktion) idején a haláltáborba szállított és gázkamrába küldött emberek hátrahagyott csomagjait kezelte, előkészítve a terepet a deportáltak következő csoportjának, és bevételezte, majd az SS berlini központjába küldte a csomagokban talált pénzt.
A vádhatóság és az auschwitzi könyvelő néven is emlegetett lágerőr ügyében eljáró lüneburgi tartományi bíróság megítélése szerint Gröning mindezzel bűnrészessé vált a tevékenysége idején Auschwitz-Birkenauba hurcolt foglyok legyilkolásában. A lüneburgi bíróság a hannoveri ügyészség indítványához képest szigorúbb büntetést szabott ki. A vádhatóság három és fél év szabadságvesztés kiszabását kérte, míg a védő a vádlott felmentését.
A perbe belépett nagyjából hetven mellékvádló is, többnyire holokauszt-túlélők és áldozatok rokonai, köztük magyar állampolgárok is. A mellékvádlók egy csoportja szintén fellebbez a BGH-nál. Szerintük a bíróság nem mérte fel pontosan a vádlott tetteit, úgy vélik, hogy Gröninget nem gyilkosságban való bűnrészesség, hanem tömeggyilkosságban való társtettesség miatt kell elítélni, és nem négy évre, hanem életfogytig tartó szabadságvesztésre. A mellékvádlók többsége elfogadta az ítéletet.
Fellebbezést szerdáig lehet kezdeményezni. A hannoveri ügyészség még mérlegeli ezt a lehetőséget. A BGH azután dönt majd a fellebbezésekről, hogy a lüneburgi tartományi bíróság kiadja az ítélet írásos indoklását, az ítéletet megtámadó felek pedig írásban indokolják fellebbezési igényüket. A lüneburgi bíróság szeptember 16-ig köteles indoklást fűzni az ítélethez – írta online kiadásában a Die Welt című lap.
