A görög parlament ma este szavaz az európai hitelezők által követelt első reformokról szóló törvényjavaslatról. Az európai hitelezők és az athéni kormány hétfő reggel állapodott meg a Görögországnak nyújtandó újabb, immár harmadik pénzügyi mentőcsomag feltételeiről. Ezt a megállapodást kell legkésőbb ma megszavaznia a görög parlamentnek. Ezután kezdheti meg Görögország a tárgyalásokat a három évre szóló, a számítások szerint 82-86 milliárd eurós pénzügyi támogatásról.
Ciprasz elől
Kép: Europress Fotóügynökség
Alekszisz Ciprasz kormányfőnek nagy valószínűséggel sikerül elfogadtatni a jogszabályt, de csak az Európa-barát ellenzéki pártok támogatásával, mivel a kormányzó Sziriza párt keményvonalas balszárnyának és a kisebbik koalíciós pártnak a képviselői nem támogatják a szigorú feltételeket.
Belendül az IMF
Az IMF pedig csak abban az esetben tud részt venni a Görögországnak nyújtandó harmadik pénzügyi mentőcsomag nyújtásában, ha az európai uniós hitelezők egyértelmű tervet készítenek az ország adósságának kezelésére – jelentette ki az IMF egy meg nem nevezett magas rangú tisztségviselője, amikor kedden Washingtonban újságíróknak nyilatkozott.
Az IMF – amely az Európai Bizottsággal és az Európai Központi Bankkal (EKB) együtt részt vett az első két pénzügyi mentésben – részleteket szeretne arra vonatkozóan, hogy az EU elképzelése szerint a hétfői megállapodás Görögországgal hogyan lesz képes stabilizálni az ország pénzügyeit rövid és hosszú távon, és biztos akar lenni afelől, hogy Athén vissza tudja majd fizetni a hatalmas adósságot.
Az EU és az IMF egyetért abban, hogy Görögországnak 2018 végéig 85 milliárd eurós külső finanszírozásra lesz szüksége, de az unió szerint ehhez kell az IMF mint finanszírozó partner és a program végrehajtásának ellenőre.
A nyilatkozó tisztségviselő szerint a hétfői megállapodás “nem nagyon konkrét”, néhány fontos kérdést nem tisztáztak a felek. “Ez semmi esetre sem egy átfogó, részletes megállapodás” – jelentette ki.
„Olyan megállapodást írtam alá, amelyben nem hiszek”
Ezt mondta tegnap a görög kormányfő, de hajlandó azt végrehajtani és vállalja érte a felelősséget. Tévéinterjújában arról is beszélt, nem volt olyan terve, hogy visszahozná a drachmát, de még a grexit sem fordult meg a fejében.
Közben a spanyol Podemos gazdaságpolitikusa, Nacho Álvarez az AFP szerint arról beszélt, „Görögország és a görög gazdaság nem Spanyolország”. Pedig a görög referendum és a nemek győzelme után nagy volt még a barátság, akkor a Podemos pártelnöke, Pablo Iglesias azt írta Twitterén, hogy „ma a demokrácia győzött Görögországban.”
Pablo Iglesias
Kép: Facebook
Álvarez szerint most már jól látszik, a két ország máshogy közelít a gazdaságpolitikához, a Podemos ezzel elítéli a Sziríza közelgő megszorító intézkedéseit. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy míg a Sziríza kormányon van, addig a Podemos (még) nem, csak hangos ellenzék Spanyolországban, igaz, előkelő helyen várják az őszi választásokat. „Ma úgy gondoljuk, Spanyolország más utat is bejárhat, mint amire a görög párt készül”, tette hozzá Álvarez.
Iglesias az El Paísnak még annyit mondott a görög csomagról, „nagyon nem tetszik, de abban is biztos vagyok, hogy sem Ciprasznak, sem a Szirízának nem tetszik.” Ebben igaza van, de Ciprasz belement, a görögöknek pedig most már nincs más választásuk.
„Egy dolog biztos, Merkel és a trojka, az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank még nem árulták el az összes követelésüket” – ezzel a mondatával figyelmeztette Iglesias görög kollégáját.
