Az Egyesült Államok hatóságai már több mint egy éve tudtak arról, hogy szökésre készül a börtönből Joaquín Guzmán, Mexikó első számú drogbárója, és erre figyelmeztették is mexikói kollégáikat, jelentette a birtokába került belső dokumentumokra hivatkozva az AP amerikai hírügynökség hétfőn.
Guzmán vasárnap szökött meg a legszigorúbban őrzött mexikói börtönből, az Altiplanóból. John Kirby, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője hétfőn közölte, Washington aggódik a Sinaloa kartell vezetőjének szökése miatt, és újbóli elfogása mindkét ország számára kiemelten fontos.
Az AP szerint ugyanakkor sem az amerikai, sem a mexikói hatóságokat nem érhette teljes meglepetésként a szökés. Az amerikai kábítószer-ellenes hatóság (DEA) ugyanis már tavaly márciusaban, tehát az “El Chapo” (Köpcös) néven is ismert bandavezér másodszori bebörtönzése után egy hónappal is szerzett információkat arról, hogy családtagjai az 58 éves férfi kiszabadítására készülnek.
A hírügynökség birtokába került dokumentumok szerint először Los Angeles-i ügynökök adtak hírt egy potenciális szökési tervről, amely során a börtönőrök lefizetésével vagy megfenyegetésével juttatták volna ki a drogbárót a börtönből. Négy hónappal később ugyanezen nyomozás fényt derített arra is, hogy Guzmán fia ügyvédeket és katonai kémelhárítókat bízott meg egy szökési terv kidolgozásával.
A DEA houstoni irodájának egy 2014. decemberi feljegyzésében pedig az áll, hogy egy mexikói tábornok szavai szerint háttéralku született Guzmán, valamint a Mexikó legkegyetlenebb drogkartelljének tartott Los Zetas 2013-ban letartóztatott vezetőjének, Miguel Ángel Trevino Moralesnek a szabadon engedéséről.
Az iratokból az is felsejlik az AP szerint, hogy Guzmán börtöncellájából tovább irányította a Sinaloa kartellt, és ügyvédi látogatások során adott instrukciókat szabadlábon lévő családtagjainak a drogbanda vezetésére vonatkozóan.
Mindazonáltal az AP által ismertetett dokumentumok nem jelezték előre Guzmán menekülésének konkrét körülményeit. A drogbáró a börtön alá fúrt másfél kilométer hosszú alagúton keresztül szökött el. Az alagútba világítást és szellőzést építettek, vágányokat fektettek le, amelyeken egy átalakított motorkerékpár tudott közlekedni. Az alagút egy olyan ponton ért a börtön alá, amelyet az őrök nem látnak.
Jim Dinkins, az amerikai belbiztonsági minisztérium bevándorlási és vámügyi ügynökségének korábbi vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a drogbáró korábban alagúthálózattal kötötte össze rejtekhelyeit, és ennek segítségével úszta meg, hogy elfogják. Dinkins azt mondta, hogy a szökéséhez használt alagút kifúrása másfél-két évbe telhetett, tehát Guzmán kartelljének – még ha jelentős alagútfúrási tapasztalattal is rendelkezett – rögtön munkához kellett látnia a drogbáró bebörtönzése után.
Az alagútfúrás zajt kellett, hogy keltsen, amit könnyen meghallhattak az őrök. Ilyet azonban nem jelentettek, mert feltehetőleg be voltak avatva. Az alagútfúrók munkáját megkönnyítette, hogy a börtön körül hatalmas építkezés folyik, zajos munkagépek dolgoznak és állandóan port kavarnak.
Guzmán 2001-ben már megszökött egy másik, szintén maximálisan biztonságosnak tartott börtönből az őrei segítségével, akiket azután elítéltek. Tavaly februári elfogása után a mexikói hatóságok, élükön az akkori főügyésszel, megesküdtek rá, hogy ilyen szökés még egyszer nem történhet meg.
A drogbáró második szökése akár az amerikai elnökválasztás előválasztási küzdelmeiben is téma lehet. Legalábbis Donald Trump republikánus elnökjelölt-aspiráns azt állította hétfőn, hogy a bandavezér megfenyegette őt a Twitter-mikroblogján. Trump kampánystábja szerint a fenyegetéseket vizsgálja a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) is, bár azok valódiságát eddig senki sem erősítette meg.
Trump, aki friss felmérések szerint a republikánus jelöltaspiránsok legnépszerűbbike, korábban a mexikói bevándorlókat bűnözőknek és drogcsempészeknek nevezte, és azzal vádolta meg a mexikói kormányt, hogy szándékosan az Egyesült Államokba próbálja “átnyomni a legveszélyesebb elemeket” az országból.
