Sajtóértesülések szerint az első támadó a kameruni különleges erők támaszpontja közelében robbantotta fel magát vasárnap este. “Ezt követte a második robbantás, miután katonák közelítették meg a helyszínt” – közölték nevük elhallgatását kérő illetékesek.
A helyi média arról számolt be, hogy mindkét elkövetőn burka (az egész testet és az arcot is eltakaró női viselet) volt. A merényletek elkövetőjeként egyelőre egyetlen csoport sem jelentkezett, megfigyelők szerint azonban a Boko Haram nigériai szélsőséges iszlamista szervezet állhat a támadás hátterében.
Ugyancsak hétfőn a nigériai rendőrség azt közölte, hogy bizonyos értesülések szerint a hét végén több mint negyven civilt mészároltak le a Boko Haram fegyveresei két településen az ország északkeleti részében.
Muhammadu Buhari nemrégiben megválasztott nigériai elnök eközben menesztette a hadsereg legfőbb vezetőit. A márciusi elnökválasztás győztese korábban megígérte, hogy a Boko Haram elleni küzdelmet tekinti majd legfontosabb feladatának, miután beiktatják hivatalába. Goodluck Jonathan korábbi elnököt és a hadsereg eddigi vezetését sokan bírálták a Boko Haram elleni fellépés eredménytelensége miatt. Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi jogvédő szervezet szerint a hadsereg emellett széles körű emberi jogi visszaélésekkel is vádolható.
A radikális iszlamista csoport az év elején még egy Belgium nagyságú területet uralt az afrikai országban. Nigéria, Niger, Csád, Kamerun, valamint Benin azonban február elején offenzívát indított a szélsőségesek visszaszorítására. A hadjárat eddig meglehetősen eredményesnek tűnik, a hét végén a Borno államban található Bamát is sikerült visszafoglalni a szervezettől.
A saría (iszlám jog) radikális értelmezésén alapuló állam létrehozásáért küzdő Boko Haram évek óta folytat fegyveres harcot Nigéria északi részén, és támadásai mindennaposak a térségben. Hivatalos adatok szerint tavaly nagyjából tízezer ember halála volt a terrorcsoport számlájára írható a 175 milliós afrikai országban.
