A BBC-nek adott nyilatkozatában a miniszter szombat este kijelentette, ha létrejön a megállapodás, a bankok nagyon gyorsan kinyitnak, még azon a héten, hogy az Európai Központi Bank (EKB) emeli – a görög bankok működését lehetővé tévő – sürgősségi likviditási támogatás (ELA) keretösszegét. Ezt a plafont június 26. óta tartja változatlan szinten, 89 milliárd eurón az euróövezeti jegybank kormányzótanácsa.
A finanszírozás elapadása miatt, illetve a betétkivonások megakadályozásának érdekében a görög kormány kénytelen volt szigorú korlátozásokat bevezetni a tőke mozgására. A görög bankok és a tőzsde június 29. óta zárva tartanak, csak a bankkártyával nem rendelkező nyugdíjasokat, illetve a bankbetétet elhelyezni kívánókat szolgálják ki személyesen meghatározott fiókokban. Görögországban kibocsátott bankkártyával naponta legfeljebb 60 eurót vehetnek fel készpénzben a tulajdonosok bankjegykiadó automatákból.
A Mega görög televíziónak nyilatkozva Sztatakisz megerősítette, hogy megállapodás esetén is “bizonyos ideig” érvényben maradnak a korlátozások. A vállalatok közötti tranzakciókat “azonnal helyreállítják”, de továbbra is érvényben marad a készpénzfelvételre és a külföldi utalásokra való tilalom, kivéve az exportőröket és hajózási szektort. A turizmussal kapcsolatos külföldi devizamozgás “nagy részét” is engedélyezik – mondta a miniszter.
Az euróövezeti pénzügyminiszterek vasárnap délelőtt 11 órától ismét összeülnek, hogy az előző napi eredménytelen tárgyalások után folytassák az egyeztetéseket Görögország újabb mentőprogramjáról. A görög gazdasági miniszter a BBC-nek kijelentette: teljes mértékben bízik abban, hogy Görögország és nemzetközi hitelezői megállapodásra jutnak a hét végén, és azonnal elkezdődhetnek a tárgyalások a hitelprogramról.
Konszenzusos döntésekre van szükség
Fodor Csaba, a Nézőpont szakértője az m1-en elemzett.A görög gazdasági modell fenntarthatatlan, a reformok elmaradtak, az adósság jelenlegi formájában visszafizethetetlen, ugyanakkor az EU az integráció előrehaladására épül, így nincs jogi precedens arra, hogy egy tagállam kilépjen az eurózónából, miközben tagja marad az uniónak – összegezte.
Az uniós tagországok vezetői elsősorban attól tartanak, hogy hiába kap pénzügyi segítséget Görögország, gazdasága nem kerül fenntartható pályára. A finn kormányprogram már tartalmazza, hogy nincs tovább feltétel nélküli pénzügyi transzfer – mutatott rá Fodor Csaba.
A helyzet megoldásához szükséges konszenzus azonban főként az európai baloldal megosztottsága miatt egyelőre nem látszik – tette hozzá.