Nagyvilág

Nem fogják kitalálni, hogyan mondják az oroszok, hogy népirtás

ENSZ-BT(960x640).jpg (Array)
ENSZ-BT(960x640).jpg (Array)

Szerintük Srebrenicát egyébként nem szabad annak hívni, és ha az ENSZ BT esetleg szavazna ilyesmiről, akkor ők vétózni fognak.

Elhalasztotta az eredetileg keddre tervezett szavazást az ENSZ Biztonsági Tanácsa a srebrenicai tömegmészárlást népirtásnak nevező brit határozatjavaslatról, miután Oroszország arról tájékoztatta a BT tagjait, hogy voksolás esetén megvétózza a dokumentumot.

Bosznia-Hercegovina ENSZ-nagykövete, Mirsada Colakovic az AP amerikai hírügynökségnek azt mondta, Moszkva kedden reggel tájékoztatta a BT többi tagját vétózási szándékáról.

Az AP diplomáciai forrásai szerint Samantha Power amerikai nagykövet – aki annak idején újságíróként maga is szemtanúja volt a boszniai háborúnak – , valamint Vitalij Csurkin orosz képviselő részvételével egyeztetések folynak a határozattervezet szövegével kapcsolatos nézeteltérések elsimítására.

A 20 éve történt srebrenciai mészárlásról megemlékező határozatjavaslat kapcsán egy hete alakult ki vita a BT tagjai között. A brit tervezet értesülések szerint a legsúlyosabb jelzőkkel ítéli el a Srebrenicában történteket, és emlékeztet arra, hogy a délszláv háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék 2004-ben, az ENSZ Nemzetközi Bírósága pedig 2007-ben már kimondta, az 1995. júliusi vérengzés genocídium volt.

Oroszország ezzel szemben egy jóval visszafogottabb hangnemű rivális határozattervezetet köröztetett a BT-tagok között, amely nem használja a népirtás szót, csupán “a volt Jugoszlávia területén történt konfliktusokban különböző etnikai vagy vallási hátterű személyek ellen elkövetett, a nemzetközi közösség számára aggodalomra okot adó bűncselekményekről” beszél.

Az Oroszországhoz a közös vallás miatt közel álló Szerbia nem ismeri el, hogy népirtás történt volna Srebrenicában, a hivatalos belgrádi álláspont szerint a háborús bűncselekményeket “a szerbek nevében egyes konkrét személyek követték el”. Belgrád élesen kikelt a brit határozattervezet ellen, és a szerb vezetés diplomáciai úton próbálta megakadályozni annak elfogadását.

Srebrenica az 1992-1995-ös boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer férfit, köztük kiskorúakat hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik