Oroszország nem jelent közvetlen fenyegetést a NATO-tagállamok számára, a szövetség még mindig bízik abban, hogy javulnak kétoldalú kapcsolatai Moszkvával – mondta Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.
A Krímben és Grúziában történtekre utalva emlékeztetett: Oroszország korábban is kész volt erőt alkalmazni, hogy megváltoztassa határait. „Nagyobb kiszámíthatatlanságot, bizonytalanságot, több békétlenséget látunk. Úgy vélem azonban, hogy Keletről nem fenyeget közvetlen veszély egyetlen NATO tagállamot sem” – jelentette ki.
A NATO rendszeresen bírálja Moszkvát az ukrajnai konfliktusban játszott szerepéért, Oroszország viszont cáfolja, hogy csapatokkal és fegyverekkel támogatná a szeparatistákat. A történtek mindenesetre megrendítették a NATO balti tagállamainak biztonságérzetét. Az EU többi részétől viszonylag elszigetelt, kis területű Észtországban, Lettországban és Litvániában jelentős orosz ajkú kisebbség él, rájuk hivatkozva Vlagyimir Putyin tavaly közölte: Oroszországnak joga van a katonai beavatkozásra.
Stoltenberg reményét fejezte ki, hogy az észak-atlanti szövetség és Oroszország között javulhat a viszony. „Ez szolgálja a NATO és Oroszország érdekeit is” – hangsúlyozta.
