Pár hete a dél-londoni Brockley piacon kóvályogtam, ide-oda ugrálva a standok és a családom között. Az egyik asztalon savanyúságokból kínáltak kóstolót – mindenféle általam ismert és ismeretlen fajtából.
Már előre felkészültem, hogy mindegyik édes vagy csípős lesz, esetleg mindkettő egyszerre, ahogy azt itt, Nagy-Britanniában megszoktam. (Persze, tudom, mások biztosan máshogy tapasztalták, alább a kommentek között meg is oszthatod!)
Így majd kiugrottam a bőrömből, amikor az egyik opálos léből kikandikáló uborkavég hirtelen emlékek özönét zúdította rám – mintha az anyukám vagy a nagymamám kovászos uborkájába haraptam volna.
Azonnal szemügyre vettem a standot: Vadasz Deli – hirdette a molinó. Hát, persze!
Az árussal folytatott rövid párbeszéd után kiderült, a készítő, Nick Vadasz nagymamájától tanulta a hagyományos recepteket, én pedig már kezdtem is szervezni a forgatást.
Pár nap múlva kelet-londoni műhelyében találkoztam Nickkel, ahol két etióp származású asszisztensével állítják elő a rengeteg kovászos uborkát, savanyú káposztát és minden mást. Nemcsak piacokra, hanem vendéglátóhelyekre is szállítanak, például a Londonban jól ismert Leon nevű étteremláncnak.
Nick mindent megmutatott, kinyitotta az uborkás vödröket, megforgatta a savanyú káposztát, vagy, ahogy ő nevezi, a „kapuszta-heaven”-t. Nagymamája meséiből, amit most ő adott tovább, egy elképesztő családi történet bontakozott ki.
Hogy hogyan került a Vadász-család, és velük együtt a történelem viharain keresztül a legendás családi savanyúság az Egyesült Királyságba, a videóból kiderül:
