Magyar hegymászók is vannak a Mount Everesten, ahol lavinát indított el a Nepálban helyi idő szerint szombat dél körül bekövetkezett nagy erejű földrengés – értesült az M1. Egyikük – Török Zsolt – aradi magyar hegymászó április 4-én indult el két társával Bukarestből, hogy egy nemzetközi expedíció tagjaként május közepén oxigénpalackkal feljusson a Föld legmagasabb hegycsúcsára. A hegymászó mellett magyar turisták is vannak a földrengés sújtotta térségben.
A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak nincs tudomása arról, hogy magyar érintettje lenne a nepáli földrengésnek. A tárca sajtófőnöke, Menczer Tamás az MTI megkeresésére azt közölte: sem az Újdelhiben lévő magyar nagykövetségre, sem Budapestre nem érkezett segítségkérés, vagy olyan jelzés, hogy valakinek a kint lévő rokona bajban lenne. Hozzátette, hogy a követség öt Nepálban tartózkodó magyarról tud, de elképzelhető, hogy ennél több turista is van az országban. Ahogy arról beszámoltunk, a nagy erejű földrengésben legalább 449 ember vesztette életét.
Az M1 beszélt egy magyarul is tudó nepáli utazási tanácsadóval, aki elmondta, hogy ő négy magyar turistáról tud, akik a térségben tartózkodnak, de ők jól vannak.
Azóta kiderült, legalább tíz külföldi hegymászó vesztette életét. Ang Tshering, a Nepáli Hegymászók Egyesületének elnöke megerősítette, hogy a Khumbu-gleccser és az alaptábor közötti részen átsöpört egy lavina. A világ legmagasabb, 8848 méter magas hegyének meghódítására a tavaszi szezonban vállalkozó expedíciók többsége még az alaptáborban tartózkodik. Előzőleg a nepáli belügyminisztérium azt közölte, hogy 30 ember sérült meg ott. A turizmusért felelős minisztérium egyik tisztségviselője viszont már arról számolt be, hogy tíz holttestet találtak, többen pedig eltűntek vagy megsérültek. A nepáli rendőrség úgy tudja, hogy 300 hegymászó tartózkodott az alaptáborban.
Két tapasztalt hegymászó is arról számolt be, hogy pánik tört ki és súlyos károk keletkeztek az alaptáborban. A román Alex Gavan a Twitteren azt írta, hogy futva menekült ki sátrából, hogy mentse életét. Az amerikai Daniel Mazur és csapata az alaptábor feletti egyes táborban vesztegel. “Hatalmas erejű földrengés rázta meg az Everestet. Az alaptábor súlyosan megrongálódott. Csapatunk az egyes táborban rekedt. Kérem, imádkozzanak mindenkiért” – írta Mazur a Twitteren írt üzenetében.
Ammu Kannampilly, az AFP francia hírügynökség nepáli irodájának vezetője is a Mount Everesten rekedt. Az alaptáborhoz közeléből küldött üzenetében azt írta, hogy havazik, és helikopterrel nem lehet megközelíteni a helyszínt.
Carsten Lillelund Pedersen dán hegymászó Facebook-oldalán azt írta, hogy kezdenek érkezni a sérültek. Az eddigi legsúlyosabb esetben egy, a lavina által elsöpört hegymászónak mindkét lába eltört. A nepáli serpa hegyi vezetők szerint sok embert sátrastul együtt betemethetett a hó. Carsten Lillelund Pedersen és belga társa, Jelle Veyt a jégesésen másztak, közel az ötezer méter magasságban lévő alaptáborhoz, amikor a földrengés történt. Látták, amint az alaptáborból sokan menekülni kezdtek a hegy lentebbi, biztonságosabb részére.
Kínában helyi beszámolók szerint az északi mászóútvonalon több mint hétezer méter magasságban egy amatőr hegymászó csoportra zúdult lavina. Nekik sikerült elmenekülniük és épségben jutottak vissza egy alacsonyabban elhelyezkedő táborba.
Több mint négyezer hegymászó jutott fel a világ tetejére azóta, hogy az új-zélandi Edmund Hillary és serpa vezetője, Tenzing Norgay a világon elsőként 1953-ban meghódította a hegycsúcsot. Az utóbbi években ugrásszerűen növekedett a hegymászók száma, csak a 2013-as tavaszi szezonban 800-an próbáltak feljutni a Mount Everestre.
A Mount Everest történetének legsúlyosabb katasztrófája tavaly április 18-án történt: egy lavina 16 nepáli serpát ölt meg. A hegyi vezetőket akkor temette maga alá a lezúduló hótömeg, amikor köteleket feszítettek ki és létrákat állítottak fel egy lavinaveszélyes részen az alaptábor felett, hogy azok segítségével a tapasztalatlanabb mászók is fel tudjanak jutni a hegyre.
Az internetes szaksajtóban nem ritkán olvasni arról, hogy hegymászó körökben gyakori bírálatok érik a Mount Everesten kialakult “ipart”. Egyesek szerint a nagy expedíciók mindent megtesznek azért, hogy vagyonos és tapasztalatlan ügyfeleiket minden áron megpróbálják feljuttatni a hegy csúcsára, eközben pedig lekicsinyítik a mászás sportteljesítményét és kihasználják a serpákat.