A New York Times szerint több tízmillió dollárnyi támogatás került az érintettektől a Clinton Alapítványhoz, amikor a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat felvásárolta a kanadai Uranium One céget, ami az Egyesült Államok uránbányászati kapacitásának ötödét is kézben tartotta. Az amerikai nemzetbiztonsági érdekeket is érintő ügyletet jóvá kellett hagynia több washingtoni hivatalnak, köztük a külügyminisztériumnak is, amit akkor Hillary Clinton mostani demokrata elnökjelölt-aspiráns irányított.
Az amerikai napilap több tucatnyi interjúra, valamint amerikai, kanadai és orosz dokumentumokra hivatkozva írta cikkét. A tényfeltáró írás támaszkodik Peter Schweitzer, a jobboldali Hoover Intézet volt munkatársának május 5-én megjelenő, Clinton Cash című könyvére is, amely elsőként ásott igazán mélyre a volt elnök, Bill Clinton és családja alapítványának ügyeiben, ezért elemzők szerint kínos helyzetbe hozhatja Hillary Clinton választási kampányát.
A Roszatom, a világ egyik legnagyobb uránkitermelője, 2009 és 2013 között három lépésben vásárolta fel az Uranium One-t. A Uranium One elnöke, Frank Giustra ebben az időszakban a saját családi alapítványából 2,3 milliót utalt át a Clinton Alapítványnak. Bill Clinton egy 2010-es moszkvai előadásáért félmillió dollárt kapott a Kremlhez közeli Renaissance Capital banktól, amely a kanadai cég részvényeit kezelte, és amely később a Clinton Alapítványnak is adakozott.
Clinton kazah üzlete
A történet 2005-ben kezdődött, amikor Clinton exelnök Giustra magángépén Kazahsztánba utazott, és ott méltatta Nurszultan Nazarbajev elnök rendszerének sikereit. Giustra pár nappal később koncessziót kapott kazah uránbányák kiaknázására, ami hatalmas fellendülést hozott akkori cégének, a UrAsia Energynek, amely az eredeti Uranium One-t felvásárolva érdekeltségeit Közép-Ázsiától Afrikán és Ausztrálián át az Egyesült Államok nyugati részéig kiterjesztette. Ezután Giustra 31,3 millió dollárt adományozott a Clinton Alapítványnak, majd Torontóban rendezett egy pazar adománygyűjtő gálát a Clinton Fenntartható Fejlődés Kezdeményezés számára, amelyre további 100 milliót ajánlott fel, és amelyen újabb 16 milliónyi felajánlás gyűlt össze. A Uranium One vezetői és részvényesei további 1,3 és 5,6 millió dollár közötti adományokat nyújtottak a Clinton Alapítványnak.
2009-ben, amikor a cég részvényei 40 százalékra estek vissza, a Uranium One vezetése kazahsztáni, kanadai és amerikai diplomatáknál kezdte sürgetni, hogy lobbizzanak ki számára további kazah koncessziókat. Ekkor lépett fel vevőként a Roszatom. A Clinton Alapítvány nem tette közzé a Uranium One-hoz közeli adományokat. A Clinton család jótékonysági szervezetei egyébként csütörtökön közölték, hogy öt évre visszamenőleg új adóbevallást fognak készíteni, miután a Reuters brit hírügynökség hibákat talált a külföldi kormányok adományainak bevallásával kapcsolatban.
Kína nem jó, a Roszatom igen
Brian Fallon, a Clinton-kampány szóvivője közölte, a Uranium One-nal kapcsolatos állítások bizonyítéknak még a töredékét sem tartalmazzák arra, hogy Hillary Clinton külügyminiszterként olyan lépéseket tett volna, amelyek az alapítvány adományozóinak érdekeit szolgálták. Mint mondta, ezek az állítások félremagyarázzák a tárca szerepét. A New York Times azonban példaként hozta fel, hogy 2009-ben az amerikai diplomácia pusztán azért torpedózta meg egy nevadai aranybánya kínai felvásárlását, mert az egy katonai objektum közelében található. Az oroszok megjelenését az amerikai uránbányászatban pedig annak ellenére sem akadályozta meg a minisztérium, hogy Amerikának a kanadai bányával sem elegendők az urántartalékai.
A családi alapítványának eszközállományát Bill Clinton részben külföldi adományok segítségével duzzasztotta fel 250 millió dollárra. Ez a folyamat akkor is tartott, amikor a felesége külügyminiszter volt. (Ebben az időszakban az Obama-kormány megkövetelte az alapítványtól, hogy külföldi kormányoktól ne fogadjon el felajánlásokat és fedje fel az adományozóit). A Washington Post csütörtöki száma szerint Bill Clinton 2001 és 2013 között legkevesebb 26 millió dollár szónoki fellépési díjat kapott olyan szervezetektől és cégektől, amelyek az alapítványát is támogatják. Így szoros összefonódás alakult ki a Clinton-család magánvagyona és jótékonysági tevékenysége között. Ez pedig politikai ellenfelei szerint komolyan felvetheti az összeférhetetlenség kérdését a Fehér Házra pályázó Hillary Clinton esetében is.
