Oroszország nem partnerként, hanem ellenfélként viselkedik, gyengíteni akarja a Nyugatot, és arra törekszik, hogy elismertesse a saját érdekszféraigényét, mondta Tunne Kelam észt európai parlamenti (EP-) képviselő kedden Brüsszelben, az EP jobbközép irányzatú néppárti frakciója által szervezett meghallgatáson.
Kelam felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz katonai költségvetés eléri az ország GDP-jének 5 százalékát. Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának német elnöke a meghallgatáson – utalva az Ukrajnával szembeni orosz magatartásra – azt mondta, a nemzetközi jogsértéseket nem lehet elfogadni.
Oroszország szerinte agresszív stratégiát követ. Felhívta viszont a figyelmet az orosz gazdaság sebezhetőségére, arra, hogy Oroszországban nem hajtottak végre gazdasági szerkezet-átalakítást, az orosz gazdaság struktúrája ma nagyjából ugyanúgy néz ki, mint negyven évvel ezelőtt.
Jacek Sariusz-Wolski lengyel EP-képviselő, a néppárti EP-frakció külügyi munkacsoportjának a vezetője arról beszélt, hogy nyugaton eddig félreismerték Oroszországot, és “ruszofóbnak” bélyegezték azokat, akik az orosz veszélyt hangsúlyozták. Oroszország szerinte revansista hatalom maradt, a Nyugatnak viszont vissza kell térnie az értékalapú politizáláshoz. Oroszországgal szemben pedig “kemény, ugyanakkor realista” irányvonalat követelt.
Roland Freudenstein, az Európai Néppárt politikai elemző műhelyének, a Wilfried Martens Központnak az igazgatóhelyettese egyebek közt azt emelte ki, hogy az újonnan előállt helyzetben, azzal a háborúval kapcsolatban, ami Ukrajnában kialakult, Európán túl kell tekinteni, és a problémát globális szinten kell szemlélni.
Freudenstein szerint az ukrajnai konfliktus arról szól, hogy az országok szabadon megválaszthatják-e saját berendezkedésüket, valamint azt, hogy milyen szövetséghez csatlakozzanak. Ez a válság “szörnyű sokáig fog tartani, és nem fog visszatérni a szokványos üzletmenet”. Szerinte az oroszok nagy része úgy érzi, a Nyugat korábban megalázta őket, és bár a Nyugat ezzel nem ért egyet, ezzel az orosz hozzáállással számolni kell, és addig nem is várható alapvető változás, amíg Vlagyimir Putyin orosz elnök nem távozik a Kremlből.
“Újra kell tanulnunk az elrettentés politikáját” – fogalmazott Roland Freudenstein, hangsúlyozva annak szükségességét, hogy a liberális demokráciák mind a hagyományos, mind az úgynevezett “hibrid”, mind pedig a nukleáris jellegű fenyegetéssel szemben határozottan fellépjenek.
James Scherr, a brit külügyi intézet, a Chatham House tekintélyes Oroszország-kutatója azt emelte ki hozzászólásában, hogy Oroszország a vele szomszédos országok korlátozott szuverenitásának elvéhez igyekszik visszatérni, és ezzel szembemegy a hidegháborút lezáró rendezési rendszer egészével.
