Bosznia-Hercegovina csak akkor csatlakozik a NATO-hoz, amikor ezt Szerbia is megteszi, mondta Mladen Ivanic, a háromtagú boszniai államelnökség szerb soros elnöke a Politika című belgrádi napilapnak.
Szerinte minden más megoldás szakadáshoz vezetne a szerb népen belül. De úgy gondolja, hogy nem kell erről népszavazást tartani, nem is kell megnyitni ezt a kérdést, mert Szarajevó csatlakozásának addig nincs meg a feltétele, amíg Belgrád nem tartozik a nyugati katonai tömbhöz.
A politikus szerint úgy tartható fenn az el nem kötelezettség politikája, hogy az ország a saját érdekeit tartja szem előtt. “Nekünk az az érdekünk, hogy jó kapcsolatunk legyen Oroszországgal és az EU-val is. Ha egyik fél arra kényszerít minket, hogy válasszunk, az a fél többé nem a barátunk”, mondta Mladen Ivanic.
A NATO szarajevói parancsnoksága többször is hangot adott annak, hogy az észak-atlanti szövetség kapui nyitva állnak Szarajevó előtt, és csak a boszniai vezetésen múlik, megteszi-e azokat a lépéseket, amelyek az ország belépéséhez szükségesek.
Bosznia-Hercegovinában 1995-től a NATO, 2004 óta pedig a NATO és – elsődlegesen – az Európai Unió boszniai békefenntartó ereje (EUFOR) vállal szerepet az ország stabilitásának megőrzésében és a helyi fegyveres erők képességeinek fejlesztésében. Ebben kiemelt szerepet töltenek be a magyar katonák.
Bosznia-Hercegovina 2006 óta tagja a NATO Partnerség a Békéért programjának. 2008-tól folynak tárgyalások a csatlakozásról, az egyik kulcsfontosságú kérdésben azonban azóta sem született megoldás: a NATO elvárja, hogy az ország területén található katonai létesítmények állami tulajdonba kerüljenek, azok tulajdonjoga azonban az 1991-1995-ös délszláv háborúk és Jugoszlávia felbomlása óta kérdéses.
