Ahogyan arról mi is hírt adtunk, egy hete a Szász-Anhalt tartománybeli Tröglitzben ismeretlenek felgyújtottak egy menedékkérők befogadására előkészített lakóépületet, ahol 40 embert akartak elszállásolni. Előzőleg a település ingyen, társadalmi munkában dolgozó polgármestere családja védelme érdekében lemondott, mert a szélsőjobboldali Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) fáklyás tüntetést szervezett otthona elé a menedékkérők támogatása miatt. A gyújtogatás után pedig rendőri védelem alá kellett helyezni a járási közigazgatási hivatal menekültügyi ellátásért felelős vezetőjét, mert ismeretlenek lefejezéssel fenyegették meg tevékenysége miatt.
“Szégyenletes, ami Tröglitzben történt” – mondta Frank-Walter Steinmeier a lapnak, hangsúlyozva: a nemzetközi partnerek “nagy aggodalommal regisztrálják, ha Németországban lángba borulnak menekültszállások, és nagy figyelemmel követik, hogy miként reagál a társadalom”.
“Szinte naponta kapok gyűlölködő e-maileket”
A lap szerint a tröglitzi eset megváltoztatta a menekültügyről szóló diskurzust. A volt NDK területén fekvő faluban történtek után már nyilvánosan megfogalmazódik a kérdés, hogy biztonságban vannak-e a menedékkérők Németországban. Szakpolitikusok pedig fenyegetésekről számolnak be. “Szinte naponta kapok gyűlölködő e-maileket”, és levelek is érkeznek, amelyekben az áll, hogy “fel kell akasztani téged az első fára” – mondta Aydan Özoguz, a szövetségi kormány bevándorlási, menekültügyi és társadalmi integrációért felelős államminisztere.
A menedékkérőket befogadó állomások, közösségi szállások, menedékkérőknek otthont biztosító lakások elleni támadások száma 2012 és 2014 között nagyjából meghatszorozódott, évi 24-ről 150-re emelkedett, és Tröglitz óta az idegenek, menedékkérők elleni gyűlölet az egyik vezető belpolitikai téma.
Ugyanakkor egy másik lap, a Bild am Sonntag megbízásából készített reprezentatív felmérés szerint a német lakosság túlnyomó többsége nem elutasító a menedékkérőkkel, és a keleti tartományokban, a volt NDK területén az országos átlagot meghaladó mértékű a segítőkészség. A kutatás alapján a németek 76 százaléka nem tartaná bajnak, ha otthona közelében elszállásolnának menedékkérőket. A keleti tartományokban 84 százalék vélekedik így. A németek 26 százaléka pedig akár a saját otthonába is befogadna menedékkérőket. Keleten a lakosság 33 százaléka lenne hajlandó erre.
A relatív többség, 45 százalék úgy véli, Németországnak továbbra is éppen annyi menedékkérőt kell befogadnia, mint eddig, és 21 százalék szerint még a jelenleginél is több menedékkérőt kell befogadni – mutatta ki az Emnid közvélemény-kutató intézet felmérése.
Polgárháború, szegénység elől menekülnek
Németországban tavaly 60 százalékkal nőtt, az egy évvel korábbi 127 ezerről 203 ezerre emelkedett a menedékjogi kérelmek száma. Ennél többen csak a kilencvenes évek elején, a balkáni háborúk idején kértek menedékjogot az országban. Az idén tovább emelkedhet a menekülthullám, a bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) előrejelzése szerint az év végéig 300 ezer menedékjog iránti kérelmet regisztrálnak.
A január-márciusi időszakban 85 394 menedékjog iránti kérelmet regisztráltak, ami 125,8 százalékos emelkedés a tavalyi első negyedévben regisztrált 37 820-hoz képest. A legtöbben a szíriai és iraki polgárháború elől, vagy a Balkán számos országában jellemző szegénység elől menekülnek Németországba. A BAMF adatai szerint a származási országok sorában az első Koszovó (23 137 menedékkérő az első három hónapban), a második Szíria (15 444 fő), a harmadik Szerbia (9074 ember), a negyedik Albánia (6486 fő), és az ötödik Irak (3481 menedékkérő).
