Riasztónak tartják oroszországi jogvédők, hogy növekszik azoknak a száma, akik pozitívan tekintenek Sztálinra. A szovjet diktátorról alkotott vélemények ugyanis az utóbbi tizenöt évben megváltoztak. Mind kevesebben gondolnak rá megvetéssel és ellenszenvvel.
Visszaneveznék Volgográdot Sztálingrádnak
A Levada Központ nevű, szociológiai felméréseket végző szervezet friss jelentéséből kiderül, hogy a megkérdezettek negyede gondolja úgy, hogy Sztálin halálával a nép “egy vezért és tanítót” vesztett el. A felmérésben résztvevők 37 százaléka támogatná, hogy szobrot állítsanak neki a náci Németország fölött aratott győzelem idei, 70. évfordulója alkalmából, és róla nevezzenek el utcákat az Oroszországi Föderáció területén. A válaszolók 31 százaléka pedig egyenesen támogatná Volgográd visszanevezését Sztálingrádra.
A kutatásból kiderült, hogy a válaszadók kora, lakhelye, iskolázottsága és társadalmi helyzete szerepet játszik Sztálin megítélésben. Nem véletlen, hogy az idős korosztály 43 százaléka tisztelettel gondol a “vezérre”, míg a fiatalok közül minden másodiknak közömbös a viszonya Sztálin személyéhez. A tehetősebb oroszok alapvetően negatívan ítélik meg a diktátor működését, a szegényebbek között négyszer gyakoribb a kedvező vélemény Sztálinról.
A Memorial jogvédő szervezet vezetője, Arszenyij Roginszkij riasztónak nevezte a jelenséget. Sztálin szerinte sokaknak az erős, hatalmas állam jelképe, az pedig csak másodlagos kérdés számukra, hogy a szovjet diktátor és egész politikája embertelen volt.
Már nem beszélnek a múzeumban Sztálin bűneiről
Nem meglepő, hogy már az oroszok 45 százaléka gondolja úgy, a szovjet nép által a sztálini rezsim idején elszenvedett áldozatok megbocsáthatóak az akkori nagyratörő célok és teljesítmények fényében. Három éve még csak fele ennyien gondolták így.
Sztálin megítélésének változására jó példa a korábbi politikai elnyomás múzeuma, amely a Moszkvától mintegy 1500 kilométerre északkeletre fekvő Perm városában, az egykori 36-os számú fogolytáborban működött. Ez az 1988-ig működött urali munkatábor az egyetlen, ahol megőrződtek a sztálini terror korából származó épületek. A múzeum igazgatója, Viktor Smirov márciusban bejelentette, hogy a helyi önkormányzat átvette a múzeum irányítását.
A BBC orosz nyelvű szolgálatának elmondta, hogy az új igazgatóság teljesen átalakította az intézményt: az intézmény a Szovjetunióban működő Gulagról szóló múzeum lett, amely nem tesz említést se a politikai elnyomásról, se Sztálin bűneiről.
