David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök a Buckingham-palotában formálisan tájékoztatta II. Erzsébet királynőt a parlamenti feloszlásáról.
Cameron káosszal fenyegetett
Ezután a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal előtt tartott rövid kampánynyitó beszédében kijelentette: ha a brit választók ismét bizalmat szavaznak neki, a következő konzervatív kormány alatt 30 millió alkalmazottnak csökken az adóterhe, a gazdasági növekedés folytatódik, és biztonságban lesz a Nagy-Britanniában nemzeti intézménynek számító, mindenki számára ingyenes állami egészségügyi szolgálat (NHS) finanszírozása.
Cameron szerint ugyanakkor a Munkáspárt győzelme estén gazdasági káosz fenyegetné Nagy-Britanniát, és mindegyik brit háztartás éves adóterhe több mint 3 ezer fonttal (1,3 millió forinttal) emelkedne a Labour “ellenőrizhetetlenné váló költekezése” miatt.
Munkáspárt: politikai játszmák tárgya lett az EU
Ed Miliband, a Munkáspárt vezetője és miniszterelnök-jelöltje üzleti vezetők előtt tartott londoni kampánynyitó beszédében – a toryk által a brit EU-tagság jövőjéről tervezett népszavazásra utalva – mindazonáltal kijelentette: Nagy-Britannia jövője hosszú távon is csak az Európai Unión belül képzelhető el. Miliband szerint a konzervatívok “politikai játszmák” tárgyává tették a brit EU-tagság kérdését, márpedig “ennél rosszabb nem is képzelhető el” az ország és különösen a brit exportvállalatok szempontjából.
Miliband szerint a jelenlegi kormányzat öt éve alatt folyamatosan egyre bizonytalanabbá vált Nagy-Britannia helye az Európai Unióban. A munkáspárti vezető egyenes utalást tett arra, hogy ha a májusi választások után ő lesz a brit miniszterelnök, a brit EU-tagságról szóló népszavazás lekerül a napirendről.
Magánemberek lettek a képviselők
A brit választási törvény alapján Nagy-Britanniának hétfőtől a választásokig hátralévő 38 napban nincs parlamentje, az alsóház 650 képviselőjének megszűnt a mandátuma, és az eddigi törvényhozók magánemberré – illetve az újjáválasztásukért indulók képviselőjelöltté – váltak.
A folyamat a 2010-es választásokon hatalomra került konzervatív-liberális koalíció választási reformja alapján immár automatikus. A 2011-ben kelt új választási törvény ugyanis pontosan öt évben rögzíti a választások közötti parlamenti időszak hosszát, és kimondja, hogy a képviselők kétharmadának egyetértése kell a törvényhozás feloszlatásához a mandátum lejárta előtt.
Az előző brit választási törvény csak azt írta elő, hogy két választás között legfeljebb öt év telhet el, de ezen az időszakon belül a mindenkori kormányfő személyes döntéssel, akár indoklás nélkül is bármikor kérhette az uralkodót a parlament feloszlatására, és új választásokat írhatott ki.
