Abban a kizárólagos kezdeményezési jogkörrel rendelkező bizottság és a társ-jogalkotó EP között nem volt vita, hogy 2015 végén a távközlési társaságoknak meg kell szüntetniük az unión belüli külföldi telefonálás, üzenetküldés és adatforgalom után beszedett barangolási díjakat, valamint az úgynevezett netsemlegesség törvénybe foglalása révén az internetszolgáltatók nem tehetnének különbséget, hogy milyen szolgáltatások mekkora sávszélességet kaphassanak. Így például mobilszolgáltatók nem dönthetnék el, melyik internetes zeneszolgáltató szolgáltatásait milyen feltételekkel vehetik igénybe a felhasználók, és azt sem tudnák megtiltani, hogy mobiltelefon-előfizetés helyett ügyfeleik internetes telefon- és üzenetküldő szolgáltatásokat használjanak, mint például a Viber vagy a Skype.
Ezzel ellentétben a tagállamok által elfogadott úgynevezett tárgyalási mandátum, amely alapján az EP képviselőivel tárgyalnak, azt mondja ki, hogy változtatni kell a roamingszabályozáson, köztes lépésként a roamingdíjak teljes kivezetése előtt.
Olcsóbbá tennék, de nem annyira
A tanács szerint az unión belüli külföldi telefonálás így is sokkal olcsóbbá válthat. A tagállamok a roamingdíjak eltörlése helyett pusztán azt írnák elő, hogy a szolgáltatóknak egy később meghatározandó keretig kellene ingyenessé tenniük az EU-n belüli barangolást, annak kimerülése után viszont továbbra is felszámolhatnának roamingdíjat, igaz, legfeljebb annyit, amelyet ők maguk fizetnek azért, hogy más társaságok távközlési hálózatát igénybe vegyék.
A roamingdíjak teljes eltörlésének szükségességét csak 2018 közepén, három év múlva kellene újra értékelnie az Európai Bizottságnak. A tanácsi álláspont szerint a piaci szereplőknek időre van szükségük ahhoz, hogy alkalmazkodjanak az új körülményekhez. Az EU Observer uniós hírportál szerint ezzel a tagállamok megszegik a roamingdíjak felszámolására tett ígéretüket.
A netsemlegesség terén a tanács azt iktatná törvénybe, hogy a felhasználóknak joguk van tetszőleges tartalmakhoz hozzáférni és azokat megosztani, a szolgáltató cégeknek pedig diszkrimináció nélkül kell kezelniük az internet forgalmát. Kiskaput nyitna viszont a tanács a netsemlegesség szabályain azáltal, hogy bizonyos kivételekkel, a szükségesnél nem hosszabb ideig bizonyos típusú adatforgalmakat korlátozni vagy akár blokkolni is lehetne, a szolgáltatók pedig az internethozzáférés általános és akadálytalan biztosítása mellett köthetnek olyan megállapodásokat, amelyekkel egyes szolgáltatások számára garantált minőségű hozzáférést biztosítanak.
A roamingdíjakat és a netsemlegességet szabályozó uniós rendelet a tervek szerint 2016. június 30-án léphet hatályba, de csak akkor, ha a tanácsnak és az Európai Parlamentnek sikerül megállapodnia. A két intézmény egyetértése nélkül ugyanis nem születhet uniós jogszabály.
Kell a “virágzáshoz”
A várható összecsapást jelzi, hogy több mint 120 EP-képviselő máris levélben fordult a tanács soros elnökségéhez, amelyben nemtetszésüknek adnak hangot a tagállamok elképzelései miatt. A levél tanúsága szerint, amelyet Marietje Schaake holland, liberális EP-képviselő tett közzé az interneten, a képviselők úgy látják, hogy erős távközlési egységes piac, valódi netsemlegesség és a roamingdíjak tényleges eltörlése nélkül a digitális egységes piac sem tud “virágozni”. A tanács álláspontja, az aláírók szerint minden, csak nem ambiciózus.
“Ez kétségkívül jelentősen kiábrándítja majd az állampolgárokat. Mérhetetlenül nagy a különbség a roamingdíjak eltörlése és egy napi 5 megabájtos keret között” – húzzák alá a levelet jegyző EP-képviselők, akik szerint nincs több vesztegetni való idő arra, hogy létrejöjjön a jövő próbáját is kiálló távközlési és digitális közös piac, ezért a roaming díjak mielőbbi eltörlését, és a netsemlegesség világos szabályainak lefektetését sürgetik. A magyar EP-képviselők közül a levélhez a fideszes Deutsch Tamás és Pelczné Gáll Ildikó, valamint a szocialista Szanyi Tibor és Ujhelyi István, továbbá az RMDSZ politikusai, Winkler Gyula és Sógor Csaba is csatlakozott.
