Kijelentette, hogy Kijev addig nem tudja megkezdeni a nehézfegyverek kivonását a február 12-i minszki megállapodásban kijelölt ütközőzónából, amíg a szakadárok lövik az ukrán katonák állásait. “A fegyverzet kivonásának alapfeltétele a tűzszünet, ami több mint egy héttel életbe léptetése óta még most sem teljesül” – mutatott rá.
Megerősítette, hogy a kormányerők azonnal visszavonják a nehézfegyvereiket az ütközőzónából, amint a szakadárok beszüntetik a tüzérségi támadásokat.
A hét végén az ukrán hadsereg képviselője és a szakadár vezetők aláírták a nehézfegyverek hátrébb vonásának tervét tartalmazó dokumentumot, és a szakadárok ígéretet tettek arra, hogy azt már vasárnap megkezdik.
Fotó: Europress
Sztelmah elmondta, hogy jelentős mértékben csökkent a szakadárok támadásainak száma az ukrán állások ellen. Aggasztónak nevezte ugyanakkor azt, hogy Donyeck megye déli részén, az Azovi-tenger partján fekvő, ukrán ellenőrzés alatt álló Mariupol kikötőváros melletti Sirokine települést továbbra is hevesen támadják a szakadár erők.
Szavai szerint az ukrán fegyveres erők alapvetően tartják védelmi állásaikat a frontvonal mentén, “nem engedve a provokációknak”.
Dmitro Timcsuk, a kelet-ukrajnai harcok övezetében adatokat gyűjtő Információs Ellenállás nevű szervezet vezetője megerősítette, hogy Mariupol környékén súlyos a helyzet. Hétfőn Facebook-oldalán azt írta, hogy a szakadárok csapatokat és fegyverzetet csoportosítanak át Mariupol irányába.
A kikötőváros stratégiai jelentőségét az adja, hogy az orosz határ és a Krím félsziget között vezető legrövidebb szárazföldi úton fekszik. Jelenleg pedig nincs közvetlen szárazföldi összeköttetése Oroszországnak az általa egy évvel ezelőtt Ukrajnától jogellenesen elcsatolt félszigettel.
