A tárcavezető a kazah fővárosban, Asztanában tárgyalt mások mellett Karim Maszimov kormányfővel, Jerlan Idriszov kazah külügyminiszterrel, Kaszimzsomart Tokajev szenátusi elnökkel, Aszet Iszekesev befektetési és fejlesztési miniszterrel, valamint Erbolat Doszajev gazdasági miniszterrel.
Ukrajna rányomja a bélyegét a kapcsolatokra
Világossá vált, hogy az európai, az orosz és az ukrán gazdaság mellett Közép-Ázsia gazdaságait is jelentős mértékben megviseli az Ukrajnában kialakult konfliktus és az azzal kapcsolatos kölcsönös gazdasági-kereskedelmi korlátozó intézkedések. Ezért a kazah miniszterelnökkel és külügyminiszterrel is egyetértettek abban, hogy Magyarország és Kazahsztán a mielőbbi békés megoldásban érdekelt Ukrajnát illetően – mondta Szijjártó Péter a konzultáció után.
Az ukrajnai események és a gazdasági korlátozások rányomják bélyegüket a magyar-kazah együttműködésre, kereskedelmi forgalomra. Ezen a helyzeten javítani kell, és mivel Kazahsztán továbbra is Magyarország első számú kereskedelmi partnere Közép-Ázsiában, és Kazahsztán legjelentősebb kereskedelmi partnere az EU, mindkét ország szempontjából ésszerű lenne az EU és az Eurázsiai Gazdasági Unió között folyamatos párbeszéd és pragmatikus együttműködés – magyarázta. Hozzátette: Magyarország és Kazahsztán együttműködése fontos alapja lehet a két szervezet közötti kapcsolatnak is.
Támogatjuk a vízumkönnyítést
Magyarország támogatja az Európai Unió és Kazahsztán együttműködésének elmélyítését, szorgalmazza, hogy gyors vízumtárgyalások eredményeként a lehető legszélesebb körű vízumkönnyítések lépjenek életbe Kazahsztán esetében. Az EU versenyképességének visszaszerzésében sokat segíthet az együttműködés Kazahsztánnal, ugyanis egy dinamikusan fejlődő országról van szó – vélekedett.
Fotó: Neményi Márton
Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy döntéseket hoztak a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi együttműködés fellendítésére. Kazahsztánban hároméves, 24 milliárd dollár értékű beruházási programot indítottak, és azért, hogy minél több magyar vállalat részt vehessen e beruházásokban, pénzügyi-befektetési alapot hoztak létre, amelybe mindkét ország 20-20 millió dollárt tesz első lépésben – mondta. Közölte: a kis- és közepes vállalkozások együttműködésének segítésére az Eximbank 45 millió eurós hitelkeretet nyitott, és a közelmúltban Asztanában kereskedőház nyílt.
Magyar vállalatra bízhatják az elektronikus útdíjat
A miniszter úgy látja, a két ország közötti gazdasági együttműködés egyik fontos területe az energetika, a Molnak ugyanis több sikeres projektje van Kazahsztánban, a kazah kormány támogatja a magyar cég tevékenységét és annak bővítését az országban. A magyar mezőgazdasági export tekintetében előrelépést jelenthet, hogy a kazah kormány készen áll a magyar szarvasmarhaexport eddigi korlátozásának feloldására – mondta. Kazahsztán most készül bevezetni az elektronikus útdíjat, és annak kivitelezését valószínűleg egy magyar vállalat végezheti el.
A tárcavezető kitért arra is, hogy Kazahsztán úgy döntött, megépíti az első atomerőművét, és a nukleáris szakértők, mérnökök képzésében Magyarország is részt vehet. Arról is megállapodtak, hogy légügyi megállapodást írnak alá, amely a jogi alapját adja annak, hogy a közeljövőben megteremtsék a két ország közötti közvetlen légi összeköttetést – zárta szavait a miniszter.
