Az előző NATO-főtitkár a The Telegraph című brit lapnak adott interjújában elmondta: az orosz elnöknek veszélyes ambíciói vannak, amelyek túlmutatnak Ukrajnán. Szerinte “ez nem Ukrajnáról szól. Putyin vissza akarja állítani Oroszország korábbi, nagyhatalmi pozícióját“.
A kelet-ukrajnai válsággal tavaly szeptemberi leköszönéséig a NATO főtitkáraként foglalkozó Rasmussen úgy vélte, az orosz elnöknek a közvetlen célja inkább egyfajta befagyott konfliktus létrehozása a Donyec-medencében, semmint a kelet-európai ország nagy részeinek elfoglalása.
Úgy vélte, a Kreml valódi célja pedig az, hogy meggyengítse a katonai szövetségen belüli szolidaritást, és visszaszerezze Oroszország dominanciáját Kelet-Európában. “Nagy a valószínűsége annak, hogy a balti államok területén fog beavatkozni, hogy próbára tegye a NATO (kollektív védelemre vonatkozó) 5. cikkelyét”.
“Putyin tudja, hogy ha túllépi a határt, és megtámadja az észak-atlanti szövetség egyik tagállamát, akkor vereséget fog szenvedni (…) Ugyanakkor ő a hibrid hadviselés mestere” – mutatott rá Rasmussen.
A brit lap szerint van egy olyan félelem, hogy a Kreml a kelet-ukrajnaihoz hasonló konfliktust robbant ki a nagyszámú orosz kisebbséggel bíró Észtországban vagy Lettországban. Persze nem orosz hadoszlopokat, hanem jelzés nélküli egyenruhájú katonákat küldve a térségbe, hogy elkendőzze a valódi beavatkozást. A The Telegraph szerint egy ilyen módszerekkel indított akció esetében a gyengébb NATO-tagállamok – mint például Magyarország vagy Görögország, orosz gazdasági kapcsolataik vagy oroszbarát érzelmeik miatt – kisebbíthetik az incidens jelentőségét.
A lap emlékeztetett arra, hogy Észtország kapcsolatai erősen megromlottak Oroszországgal tavaly szeptemberben, mikor az orosz biztonsági erők tagjainak egy csoportja állítólag behatolt a balti ország területére, és elrabolta az észt titkosszolgálat egy tagját.
