A francia alkotmánytanács pénteken jóváhagyta azt a döntést, amelynek értelmében egy terrorizmusért elítélt marokkói-francia kettős állampolgárságú férfit megfosztottak francia állampolgárságától.
A legmagasabb szintű jogi intézmény állásfoglalása precedens értékű, mivel a 17 áldozattal járó párizsi terrortámadásokat követően az intézkedést a kormány gyakorlattá akarja tenni.
Az 1970-ben Casablancában született Ahmed Sahnounit 2014. május 28-án rendeletben fosztotta meg 2003-ban megszerezett francia állampolgárságától Manuel Valls miniszterelnök és Bernard Cazeneuve belügyminiszter, miután a férfit 2013 márciusában hét év szabadságvesztésre ítélték terrorszervezettel kapcsolatos bűnszövetkezetben való részvételért, valamint öt évre eltiltották polgári és családi jogainak gyakorlásától, amiért az interneten Afganisztánba, Irakba és Szomáliába toborzott dzsihadistákat. Jó magaviselet esetén 2015 végén szabadulhat.
Vannak franciábbak a franciáknál?
A döntést az elítélt ügyvédje, Nurettin Mesec arra hivatkozva vitatta a január 13-ai meghallgatáson, hogy az egyenlőtlenséget teremt a született és a honosított franciák között.
“Léteznek olyanok, akik franciábbak a franciáknál? Ha a törvényhozó azt képzeli, hogy a terrorizmus elleni harc az állampolgárság megfosztásán keresztül vezet, akkor téved, ez csak a közvélemény számára belebegtetett rossz trükk” – fogalmazott az ügyvéd. Azt is kifogásolta, hogy a döntéssel a kormány valójában ki akarja toloncolni ügyfelét Marokkóba, ahol várhatóan ugyanazon bűntettért még egyszer el fogják ítélni.
Az alkotmánytanács emlékeztetett arra, hogy a kettős állampolgárok francia állampolgárságtól való megfosztását a polgári törvénykönyv terrorizmus és a nemzet alapvető érdekeinek megsértése esetén lehetővé teszi, ezért az nem alkotmányellenes.
Az alkotmánytanács már 1996-ban kimondta, hogy a született franciák és a honosítottak közötti megkülönböztetés nem sérti az egyenlőség elvét, és “olyan különösen súlyos esetben, mint amit a terrorcselekmények jelentenek, az állampolgári jogok tiszteletben tartása mellett ez a büntetés alkalmazható”.
Az állampolgárságtól való megfosztás ugyanis kizárólag a tettek elkövetését követő tíz évben alkalmazható, az államérdeket sértők esetében a tíz éven belül állampolgárságot kapott, a terrorizmus estén pedig 15 éven belül honosítottak esetében. Az ennél régebben megszerezett francia állampolgárságtól senki nem fosztható meg a hatályos jogszabály szerint. Az intézkedés ugyanakkor kizárólag francia állampolgársággal rendelkező emberek esetében nem alkalmazható, mivel azokat hontalanná tenné. Ezt pedig a nemzetközi egyezmények tiltják. Az elmúlt négy évtizedben nyolc embert fosztottak meg francia állampolgárságától.
Manuel Valls miniszterelnök szerdán a nemzetgyűlésben úgy vélte, hogy az állampolgárságtól való megfosztás legitim, amikor “valaki azon nemzet ellen fordul, amelyhez tartozik, vagy azért mert ott született, vagy azért, mert az befogadta”.
A kormány adatai szerint az elmúlt három évben 28 külföldi állampolgárságú dzsihadistát utasítottak ki Franciaországból. A francia kormány javaslatot tette egy többpárti vitára egy másik, a “nemzeti méltatlanság” büntetése esetleges bevezetéséről. Ennek kimondása esetén az érintett személyt megfosztanának minden állampolgári és politikai jogától, de az állampolgárságát megtarthatná.
