FAZ: Sok az elrettentő példa
A Szalmaláng a Dunánál című írásában Christian Geinitz kiemelte, hogy “még jól megy Magyarországnak, de a jogi és pénzügyi bizonytalanság veszélyezteti a fellendülést”. Kifejtette: a külföldi beruházásokra vonatkozó fontos döntéseket “a miniszterelnök körüli szűk vezetői csoport” hozza meg, és azok akkor kedvezőek, “ha a kormány rászorul a kérelmezőre, ha remél tőle valamit – presztízst, pénzt, munkahelyeket -, és mindenekelőtt akkor, ha a befektetőt nem lehet hazai jelentkezővel helyettesíteni”. A kormány számára “fölösleges, jelentéktelen vagy nem kedvelt pályázók nem is érik el Orbánt, vagy süket fülekre találnak” – tette hozzá.
Az “elrettentő példák listája hosszú” – írta, ismertetve egyebek között az ágazati különadók és a reklámadó külföldi vállalkozásokra kifejtett hatását. A devizahitelekkel kapcsolatban hozzátette: igaz ugyan, hogy osztrák vagy olasz bankok korábban “sok pénzt kerestek”, és “profitáltak az adósok naivitásából és a törvényi kiskapukból”, de ez nem jogosít fel arra, hogy a “populizmus hullámát” elindítva “megkopasszák” a bankokat és “a legrosszabb esetben” akár ki is szorítsák őket az országból.
Más területeken is “megmutatkozik, hogy a jogbiztonság veszélybe került Magyarországon” – vélekedett Geinitz, megjegyezve: a növekvő bizonytalanság nem teszi vonzó befektetési célponttá Magyarországot, “a dirigizmus (a fasiszta országok gazdaságának egyik alapvető jellemzője – a szerk.) és a nacionalizmus” pedig megrendíti a pénzügyi rendszert, ami gyengíti a gazdasági szerkezet egészét. Hangsúlyozta: “Ha Magyarország nem tér vissza egy ésszerű gazdaságpolitikához, akkor még azelőtt véget érhet a fellendülés, hogy igazán beindul.”
FT: Félelmek a politikai korlátozásokkal kapcsolatban
A Financial Times a budapesti start-up vállalatok működési környezetéről közöl cikket.
A brit üzleti lap online kiadásának írása Budapest start-up környezetének erősségeként emeli ki az orvostechnológiát, a robottechnikát és a szoftverfejlesztési szektort. A szerző megjegyzése szerint ez részben a “szovjet korszak öröksége”, akkoriban ugyanis nagyra értékelték a tudományos képzést.
A Financial Times ugyanakkor a start-up vállalati környezet negatív elemei között említette, hogy a szélsőjobboldal növekvő befolyása és Orbán Viktor miniszterelnök hatalmi konszolidációja félelmeket vet fel a társadalmi-politikai korlátozásokkal kapcsolatban. Bár az internetadó tervét a széles körű tiltakozások hatására visszavonták, továbbra is kísért az online tevékenységet korlátozó szabályozási intézkedések lehetősége – áll a brit lap írásában.
