A választási törvény átalakítása miatt 700 ezerrel kevesebben szavazhatnak a mostani elnökválasztáson, mint öt évvel ezelőtt.
A választói névjegyzékbe csak azok kerülhetnek be, akiknek érvényes bejelentetett lakcímük és egyben érvényes személyi igazolványuk is van Horvátországban. Ami a diaszpórát és a szomszédos országokban élő horvátokat illeti – például a Boszniában élő nagyszámú, horvát állampolgársággal és szavazati joggal rendelkező horvátokat – csak azok szavazhatnak, akik regisztrálták magukat a választói névjegyzékbe, ezt pedig december 17-ig mindössze 8 ezren tették meg.
Heves kampány
A választáson négy jelölt indul, és amennyiben egyikük sem szerzi meg a választók több mint felének támogatását, ami nagyon valószínű, akkor január 11-én második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot szerző jelölt, várhatóan Ivo Josipovic és Kolinda Grabar Kitanovic részvételével.
Az ország függetlensége óta a leghevesebbnek tartott, gyakorlatilag már a nyáron elkezdődött elnökválasztási kampány középpontjában a súlyos recesszió sújtotta horvát gazdaság talpra állítása és a korrupció elleni küzdelem szerepel.
A felmérések Ivo Josipovic 52 éves jogászprofesszort, zeneszerzőt, a 2010 óta hivatalban lévő elnököt mutatták ki a legesélyesebbnek, bár nem valószínű, hogy már az első fordulóban győzzön. Josipovic tagja több horvát és nemzetközi jogi és művészeti társaságnak, korábban hazáját képviselte a Nemzetközi Bíróságon (ICJ) és a Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) Hágában.
Legfőbb ellenfele Kolinda Grabar Kitanovic 46 éves politikus és diplomata, a jobbközép HDZ jelöltje. Az esélyek sorrendjében őt Ivan Vilibor Sincic és Milan Kujundzic követi.
Tanácsadó, forradalmár, orvos
Kitanovic 2005-2008 között a Sanader vezette horvát kormány európai integrációs és külügyminisztere volt. 2008-tól 2011-ig Horvátország washingtoni nagykövete, 2011 júliusától a NATO főtitkár tanácsadója, amely tisztségét a kampány idejére felfüggesztette.
A 24 éves forradalmár és anarchista Ivan Vilibor Sincic Horvátország történelmének legfiatalabb jelöltje. Gyakran vannak sokaknak tetsző radikális megnyilvánulásai, miszerint a Horvát Nemzeti Bank felett is hatalmat gyakorolna, vagy visszavenné állami tulajdonba az INA kőolajipari vállalatot, mert annak a valódi tulajdonosai igazából horvát milliárdosok és nem is a Mol.
Az esélylistán az utolsó helyen van Milan Kujundzic 57 éves orvos, aki szélsőséges nézeteket vall és sokszor vált személyeskedő hangnembe egy-egy elnökjelölti vitán. Kujundzic 1992 és 2013 között a Horvát Demokrata Közösség (HDZ) tagja volt, majd 2013 létrehozta a Horvát Hajnal Néppártot (HZ). Aktívan nem politizált, orvosként praktizál.
Mind a négy jelölt egyetért abban, hogy Horvátország legsúlyosabb gazdasági válságát éli át, és hogy sem a jelenlegi, sem az előző kormányok nem tettek meg mindent azért, hogy ezen változtassanak. A jelöltek mindegyike egyértelműen azt hangoztatja, hogy az országot átszőtte a korrupció, amely ellen továbbra is küzdeni kell.
Horvátországban a kormány és a parlament a fő döntéshozó szerv, de az elnök beleszólhat a külpolitikai irányvonal alakításába, és általában nagy erkölcsi tekintéllyel bír.
A független Horvátország először 1992-ben választott elnököt Franjo Tudman személyében, aki akkor 56,73 százalékkal az első körben nyert másik hét indulóval szemben. Tudman másodszor is mandátumot szerzett 1997-ben, szintén első körben, a voksok 61,41 százalékával választották elnökké.
2000-ben és 2005-ben Stjepan Mesic volt Horvátország elnöke, mindkét alkalommal szükség volt második fordulóra.
2010-ben lett az ország harmadik elnöke Ivo Josipovic, a jelenlegi elnök, aki a második fordulóban Milan Badicot, Zágráb polgármesterét utasította maga mögé.
