Történelmi fordulatnak nevezte az Egyesült Államok és Kuba arról szóló bejelentését az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, hogy több mint 50 év feszültség után a két ország normalizálni kívánja kapcsolatait.
“Ma újabb fal kezdett leomlani” – fogalmazott szerda este Federica Mogherini, aki szerint a Washington és Havanna közötti enyhülés lehetőségét megteremtő egyezség a párbeszédnek a konfrontáció feletti győzelmét jelenti. Az Európai Unió maga is a kapcsolatok normalizálására törekszik Kubával. Federica Mogherini ezzel kapcsolatban azt mondta, Brüsszel reméli, hogy a gazdasági és a társadalmi fejlődést elősegítő kapcsolatot építhet a kubai néppel. Hangsúlyozta azonban, hogy az unió Kuba-politikájának központjában továbbra is az emberi jogok kérdése áll.
Az EU és a szigetország közötti kapcsolatok 2003-ban fagytak be, amikor a Castro-rezsim bebörtönzött 75 ellenzékit válaszul arra, hogy Európa az emberi jogok fokozottabb tiszteletben tartására szólította fel Havannát. Idén februárban a 28-ak jóváhagyták, hogy a kapcsolatok normalizálására irányuló párbeszéd kezdődjön azzal a céllal, hogy reformokra sarkallják a karibi államot az emberi jogok területén. Kuba márciusban elfogadta a dialógusról szóló javaslatot. A két fél delegációi május óta folytatnak tárgyalásokat egy “politikai és együttműködési megállapodásról”.
Kanada segédkezett
Kanadának az arról szóló döntése, hogy helyszínt biztosít az Egyesült Államok és Kuba között a két ország kapcsolatainak normalizálásáról szóló titkos tárgyalásoknak, garantálta a diszkréciót, amelyre szükség volt – jelentette ki a kanadai kormányfő.
Stephen Harper rövid közleményben gratulált az Egyesült Államoknak és Kubának a sikeres párbeszédhez, és úgy fogalmazott, hogy hazája – amely teljes körű diplomáciai kapcsolatokat ápol Havannával – támogat egy, a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság értékeire épülő jövőt Kuba számára. Hangsúlyozta, hogy Kanada semmilyen formában sem akart irányt szabni a párbeszédnek, és közvetíteni sem akart. “Mi csak arra törekedtünk, hogy biztosított legyen a lehetőség egy olyan párbeszédre, amilyenre szükségük volt” – mondta a kanadai közmédiának.
Tájékoztatása szerint az első közvetlen tárgyalásokra az Egyesült Államok és Kuba között 2013 júniusában került sor, amelyet több találkozó követett. A folyamat 2014 novemberében zárult le. Kanada 1945-ben létesített diplomáciai kapcsolatot Kubával, és egyike volt azon országoknak, amelyek az 1959-es forradalom és Fidel Castro hatalomra jutása után is teljes körű kapcsolatot tartottak fenn a szigetországgal. Perre Trudeau kormányfő 1976-ban háromnapos látogatást tett Havannában, tárgyalt Fidel Castróval, aki Trudeau 2000-es temetésén tiszteletbeli koporsóvivő volt.
Kanada és Kuba jó kapcsolatait tükrözi, hogy az észak-amerikai ország évi 1 milliárd kanadai dolláros kereskedelmi forgalmat bonyolít Havannával, és a karibi országba érkező legtöbb turista kanadai, az összes látogató 40 százalékát adják.
A franciák minél hamarabb feloldanák az embargót
Üdvözölte az amerikai-kubai közeledést szerda este Laurent Fabius francia külügyminiszter, és reményének adott hangot, hogy az enyhülés mielőbb a Kubával szembeni gazdasági embargó teljes feloldását fogja eredményezni.
“Az Egyesült Államok és Kuba bejelentette, hogy helyreállítják diplomáciai kapcsolataikat több mint fél évszázaddal az után, hogy bezárták a nagykövetségeiket. Üdvözölöm ezt a bejelentést, amelyet Franciaország régóta remélt, s amely megnyitja az utat a teljes normalizáláshoz, és remélem, hosszú távon az embargó feloldásához” – írta közleményében a francia diplomácia vezetője.
Fabius arra emlékeztetett, hogy a párizsi kormány az elmúlt években elkötelezte magát az Európai Unió és Kuba közti közlekedés iránt. “Franciaország továbbra is kiáll a kubai nép mellett a történelmének most nyíló, új szakaszában” – tette hozzá a külügyminiszter.
Obamát dicsérik a németek
A két ország közötti közeledés nagyon jó hír a jelenlegi, konfliktusokkal terhelt időkben – fogalmazott szerda esti nyilatkozatában Frank-Walter Steinmeier. A német diplomácia vezetője mindenekelőtt Barack Obama “bátorságát” dicsérte, úgy értékelve, hogy az amerikai elnök szakított egy több mint hat évtizedes politikával, azzal a politikával, amely az embereknek csakis kilátástalanságot okozott.
A külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a szerdán bejelentett lépések “messzeható közeledést” eredményezhetnek az Egyesült Államok és Kuba között.
Kuba győzelméről beszélnek Venezuelában
Latin-amerikai országok vezetői üdvözölték az amerikai és a kubai elnök arról szóló szerdai bejelentését, hogy a két ország normalizálni kívánja kapcsolatait. A venezuelai elnök a “szocialista testvérállam” Kuba történelmi győzelmének nevezte a hírt. Nicolás Maduro ugyanakkor azt is mondta, hogy el kell ismerni Barack Obama gesztusát. “Bátor lépés volt, talán a legbátrabb az elnökségében” – fogalmazott a Dél-amerikai Közös Piachoz (Mercosur) tartozó országok állam- és kormányfőinek találkozóján Argentínában.
A csúcsértekezleten ugyancsak részt vevő brazil elnök is örömét fejezte ki a hírek hallatán. “Gratulálok Raúl Castro elnöknek és Barack Obama elnöknek, de különösen Ferenc pápának”, aki döntő szerepet játszott a közeledésben – mondta Dilma Rousseff, aki a történelem nagy fordulópontjaként értékelte a bejelentést. Soha sem gondoltuk volna, hogy eljön ez a pillanat Amerika és Kuba kapcsolatában – fűzte hozzá.
Döntő és történelmi lépésről beszélt a mexikói elnök is. Enrique Pena Nieto szerint hazája testvérként kitartott Kuba mellett abban, hogy ugyanolyan jogok illetik meg, mint más államokat.
Chile külügyminisztere, Heraldo Munoz úgy fogalmazott, ez a hidegháború végének kezdete a világnak azon a féltekéjén, és ezért az enyhülés híre nemcsak a két ország, hanem az egész régió számára örvendetes. Ollanta Humala perui elnök bátor, történelmi döntésként méltatta a kubai és az amerikai vezető elhatározását.
Cristina Fernández de Kirchner argentin elnök mély tiszteletét tolmácsolta a kubai népnek és a szigetország kormányának, és azt mondta, el kell ismerni az amerikai elnök “rendkívül intelligens” döntését is.
