A német sajtóban kora délutánig csak a FAZ kommentálta részletesebben az Ankarában hétfő este bejelentett döntést. A tekintélyes konzervatív lap az online kiadásában közölt írásában kiemelte, hogy a Déli Áramlat az orosz “energia-külpolitika” központi fontosságú eleme volt, és kezdettől fogva voltak ellenzői.
Hiba lenne alábecsülni az EB-t
Az EU azt kifogásolta az orosz elképzelésben, hogy a Gazprom nemcsak használná a földgázszállító vezetéket, hanem az üzemeltetői funkciót is betöltené, ami ugyan részben technikai kérdés, de az ukrán válság révén a “nagypolitika” egyre fontosabb szerepbe került az amúgy is átpolitizált beruházás ügyében. Az utóbbi hónapokban Bulgária húzta keresztül a Kreml számításait, és Roszen Plevneliev bolgár elnök a FAZ-nak adott októberi interjújában kiemelte, hogy “Oroszország nagy hibát követ el”, amikor “alábecsüli az Európai Bizottságot”.
Moszkvának “meg kell tanulnia, hogy Európában erős a bizottság és erős az akarat a jogállami eljárások betartatására” – idézte a frankfurti lap a bolgár államfőt.
Putyin elbukta személyes küzdelmét
Plevneliev úgy vélte, hogy a Déli Áramlat végül mégiscsak megépül, ez azonban tévedésnek bizonyult – tette hozzá a FAZ. Kiemelte: Putyin és Alexej Miller, a Gazprom vezetőjének ankarai bejelentése arra utal, hogy “a Kreml komolyan veszi Brüsszel határozottságát”, és a terv feladása vereség Vlagyimir Putyin számára, aki évekig személyesen küzdött a beruházásért.
A lap szerint Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök európai uniós elkötelezettségét is komolyan kell venni, hiszen Bulgária tranzitországként profitált volna a Déli Áramlatból.
Ugyanakkor Boriszovnak nem volt más választása, mint a beruházás elutasítása, hiszen “a kis balkáni országnak egy hatalmi harcban nem lett volna esélye Brüsszellel szemben” – írta a FAZ.
