“Nem Ukrajna és nem is az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) volt az a minszki egyezmény tagjai közül, aki nem teljesítette a kötelességeit” – indokolta Poroshenko a döntését, egyértelműen utalva arra, hogy Oroszország szegte meg a szeptember 5-én kötött békemegállapodást.
Az ukrán elnök arról is rendelkezett, hogy további csapatok induljanak Mariopulba, Berdjanszkba, Harkivba, valmint Luhanszk északi részére és a Dnyipropetrovszki régióba, hogy felvehessék a harcot a Kreml támogatását élvező szeparatisták újabb támadása esetén. Az ukrán kormány, és más források is úgy tudják, hogy keleten már készülődnek a szeparatista csapatok, és orosz katonai felszerelésük is biztosított.
Állóháború van
A Hír24-nek Oleg Titorento (álnév-a szerk.) a helyszínen tartózkodó magyar származású ukrán ezredes azt nyilatkozta, hogy a szakadárok által ellenőrzött területeken, főleg Donyeckben és környékén jelentős csapatösszevonások történtek, jelenleg körülbelül ezer orosz katonai egyenruhát viselő felségjelzés nélküli katona, úgy nyolcvan tank és különböző harci gépek várakoznak.
Bár ágyúzások vannak a felek között, az ezredes szerint az elmúlt hónapokban a szakadároknak nem sikerült elfoglalnia újabb területeket, állóháború van. Az ukrán haderő arra készül, hogy az orosz hadsereg által megerősített szakadár erők egy offenzíva során földi összeköttetést hozzanak létre a Krím félsziget és a szárazföld között, ezzel biztosítva a félsziget ellátását. Az ukrán haderő Harkov mellett Luganszknál és Mariupol környékére csoportosítja erejét, mert itt várják a támadást.
Poroshenko a minszki egyezmény felmondását a november 2-ai, szeparatista vezetőkről való szavazások után hozta meg. Az igen ellentmondásos választásokat az orosz és európai szélsőjobb politikusok – beleértve a magyar Jobbikot is – támogatták, az Egyesült Államok és az Európai Unió vezetői pedig bírálták, és nem is ismerték el, mivel azok sértik az ukrán törvényeket és a minszki békeegyezményt.
“Oroszország és szeparatista támogatói is beleegyeztek, hogy tiszteletben tartják az ukrajnai választási törvényeket, mikor aláírták a minszki protokollt. Tehát emiatt a november 2-ai úgynevezett ‘választásukkal’ megsértették azt” – magyarázta Bernadette Meehan, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője.
Fotók: Jászberényi Sándor
Moszkva ellenszegül
Oroszország mindeközben ellenszegült a nemzetközi nyomásnak és elismerte a választásokat. “Mi tiszteletben tartjuk a délkeleti lakosok akaratát. A megválasztott képviselőket így megbízhatták azzal, hogy hatékony megoldásokat találjanak a régió problémáira, és visszahozzák a mindennapokba a rendet és nyugalmat”– nyilatkozta az orosz külügyminisztérium november 3-án. Azt is kiemelték, hogy a választások “általában véve jól szervezettek voltak” és “a részvételi arány is magas volt.”
A minszki protokoll szerint Ukrajnában és a szeparatisták vezette régiókban is kora decemberben kellett volna helyi választásokat tartani, az ukrán törvénykezéssel összhangban. Ehelyett a szeparatisták november elejére tolták a választásukat, és a saját államuk önjelölt vezetői közül választottak. A másodikai események előfutárai is lehetnek az Ukrajnától való elszakadásnak, vagy akár egy újabb annektálásnak, ahogyan ez a Krím esetében is történt.
“Készek vagyunk arra, hogy széleskörű autoritást biztosítsunk a legitim helyi hatóságoknak, de nem a saját magukat megkoronázó bűnözőknek” – reagált Poroshenko a választásokra november 3-án.
Az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács gyűlésén az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy a speciális státusz visszavonása nem jelentené a minszki békeegyezmény felfüggesztését. Ha ténylegesen érvénybe lépne a tűzszünet és a csapatok visszavonulnának, Ukrajna hajlandó lenne egy új törvényt elfogadni.
