Nor Ci, ahogy az Angliában élő magyarok Facebook-csoportjaiban ismerik, kedvelt tagja az itteni közösségnek. Családosok, anyukák gyakran fordulnak hozzá tanácsért szüléssel, anyasággal, betegséggel kapcsolatos kérdésekben – ő a természetes gyógymódok nagy ismerője.
„Már otthon is érdekelt a homeopátia, de Magyarországon ezt a tevékenységet hivatalosan csak orvosok végezhetik. Itt Angliában viszont elég hozzá az a diploma, amit a négyéves homeopátia iskolában lehet megszerezni, ráadásul négy gyermek mellett is tudok ezzel foglalkozni.”
Nethomeo néven mostanra profi vállalkozást vezet Bristolból – interneten, e-mailben is ad tanácsokat.
Nóra mind a négy gyermekét otthon szülte
A természetességet az élet minden területén előtérbe helyezik férjével. Nóra mind a négy gyermekét, a most 15 éves Samut, a 12 éves Leót, a 10 éves Artúrt és a 2 éves Jankát is kórházon kívül, otthon szülte meg. A fiúkat még Magyarországon, a kislányt már Angliában.
„Első gyermekünk születése előtt a férjem, Ádám kezdte el pedzegetni az otthonszülés lehetőségét. Az ő édesanyja, Gondos Anna volt az első Magyarországon, aki kórházaktól független szülésfelkészítő tréningeket kezdett tartani.”
Aztán Samu születése előtt éppen influenzajárvány volt a kórházban, így az apukák nem látogathatták a szülészeti osztályt. Ez volt a pont az i-re – a pár végleg eldöntötte, ebből otthonszülés lesz. Samut még két fiú követte, mindhárom gyermek Geréb Ágnes kíséretével, Nóráék budapesti lakásában jött világra.
Janka most két és fél éves
Nóra úgy emlékszik, akkor még nem kezdődött el az otthonszülés körüli, ahogy ő fogalmaz, boszorkányüldözés Magyarországon, de az előítéletekből már neki is bőven kijutott.
„Ha nem a mainstreamet követed, otthon mindig meg akarják mondani, hogy felelőtlen vagy. Sokszor be sem mertem vallani mások előtt, hogy otthon szültem. Ez egy folyamatos bujkálás és megaláztatástól való félelem. Ha ez bárhol, bármikor előkerül, mindig van valaki, aki szerint a gyermekem életével játszom.”
Éppen ezért, amikor 2011 karácsonyán a pár úgy döntött, hogy családjukkal elhagyják az országot, az egyik legfőbb szempont az volt, hogy olyan helyet találjanak, ahol az otthonszülés miatt nem kell szégyenkezniük – Nóra ekkor már Jankát várta.
„26 hetes terhes voltam a legkisebbel, de annyira elegünk lett a politikai helyzetből, a kirekesztősdiből és az éppen akkor virágzó Hoffmann Rózsából, hogy lépnünk kellett. A téli szünetben felhívtuk Samu iskolaigazgatóját, hogy közöljük vele a hírt és februárban már utaztunk is: én repülővel, Ádám pedig a három gyerekkel autóval.”
Angliára esett a választásuk, pedig utálták a gondolatot, hogy sokat esik az eső, és Ádám, aki a világhírű Besh o droM zenekar egyik alapítója, nem beszélt jól angolul. Mégis, az otthonszülés lehetősége miatt a ködös Albionba indultak.
A szigetországban, ha a terhesség komplikációmentes, az otthonszülés ugyanolyan lehetőség, mint a kórházi vagy a szülőcentrumos. Mindhármat támogatja az angol állami egészségügy, de orvosi segítség csak a kórházakban hozzáférhető – a másik két helyen kizárólag bábák dolgoznak, és természetes fájdalomcsillapítókat alkalmaznak. Komplikáció esetén viszont a legközelebbi kórház könnyen elérhető, a rendszer fel van készülve az ilyen esetekre.
Az NHS megközelítésének lényege mégis az, hogy alternatívákat kínál, és bátorítja a szülőket a szabad választásra.
“Amikor a kiköltözésünk után bejelentkeztem az itteni midwife-oknál (a magyar rendszer szerinti védőnő és szülésznő funkcióit is ellátják, Angliában ők végzik a terhesgondozást – a szerk.), és közöltem, hogy én otthon szeretnék szülni, a fiatal hölgy annyira megörült, mintha vattacukrot adtam volna neki ajándékba. Tényleg??? – kérdezte lelkesen, majd azonnal körbevezetett a rendelőjükben, és bemutatott a többi szülésznőnek.”
A fiúk első találkozása Jankával
A terhesség 36. hetében két midwife ment ki a családhoz, hogy felmérjék, otthonuk megfelelő-e a szülésre, és hogy Ádámot is megismerjék.
Kiderült, még tanulni is tudnak egymástól – az angol szülésznők az úgynevezett TENS machine-t mutatták meg Nórának mint számára új fájdalomcsillapító eszközt, a magyar anya pedig a muskotályzsálya-borogatást ajánlotta figyelmükbe, amiről az angolok korábban nem hallottak. Addigra azt a kezdeti félreértést is sikerült tisztázni, hogy Magyarország nem a Közel-Keleten van, hanem Európában.
„Aztán teltek a hetek, és furcsa módon, a gondos előkészítés ellenére, a szüléskor hiba csúszott a rendszerbe.”
Háromnapos enyhe vajúdás után Nóra elérkezettnek látta az időt a bábák kihívására – fájásai erősödtek, igaz, nem voltak rendszeresek. Éppen ezért a telefonban az ügyeletes szülésznő úgy ítélte meg, Nórának még van ideje, így egyelőre nem jönnek ki.
„Ekkor hívtuk fel Geréb Ágit, Skype-on, hogy az ő véleményét is kikérjük. Én éreztem, hogy a szülés már nincs olyan messze, és nem akartam magamra maradni.”
Geréb Ági végül az éteren keresztül, házi őrizetből kísérte végig Janka születésének utolsó másfél óráját, és Nóra az ő és férje segítségével, az angol bábák nélkül hozta világra a kislányt.
„A midwife-okkal folytatott telefonbeszélgetés után minden felgyorsult – nagyon hamar nemcsak felerősödtek a fájásaim, de éreztem, hogy tolnom kell. Ági többször nyomatékosan megkért, hogy hívjam újra az angol bábákat, közben folyamatosan mondta, mit csináljak. Mivel szülőmedencében vajúdtam, elmagyarázta, hogyan vegyük majd ki a babát a vízből. Egyszer csak éreztem, hogy a kicsi feje már a két lábam között van, ekkor próbáltam kitapogatni, hogy a köldökzsinór nincs-e a nyakára tekeredve. De ott volt! A következő nyomásnál kicsúszott a teste is, és az egész baba kék volt, nem sírt fel. Ági ekkor azt ismételgette, Ádám, szívd le az orrát és a száját, szívd le, kapd be az orrát és a száját, végül egy hosszú pillanat múlva nyekergés hallatszott, és Janka felsírt.”
Ekkor érkeztek meg az angol bábák, akiket kitolás közben Nóráék újrahívtak. Bár a magyar párt nagyon megdicsérték, Nórában és Ádámban mély nyomot hagyott az előző néhány óra küzdelme és hogy nem indultak el az első hívásukra. Ezen némileg enyhített, hogy a helyzetet rosszul megítélő bába pár nap múlva személyesen jött el a családhoz bocsánatot kérni.
Janka kétnapos
Nóra azt mondja, ennek ellenére, bár senkinek nem ajánlja, nagyon örül, hogy megtapasztalhatta a szülést ennyire intim körülmények között. És azt is, hogy szabadon, lenézés, megaláztatás és előítéletek nélkül hozhatta világra Jankát, saját otthonukban, egy olyan országban, ahol tiszteletben tartják az anya döntését, és azt, hogy másképp gondolkozunk a világról.
