A Handelsblatt című német üzleti lap az internetadó ügyéről közölt kommentárt az online kiadásában. A Facebook-közösség győzedelmeskedik Magyarországon című írásában Hans-Peter Siebenhaar kiemelte, hogy az emberek a hálózatba szerveződés révén legyőzték a “gyűlölt internetadót”, a jobboldali populista miniszterelnök, az “analóg korszakból származó” Orbán Viktor pedig “alábecsülte a közösségi oldalak hatalmát”.
Hozzátette: “Orbán szinte úgy kormányozza Magyarországot, mint egy autokrata”, és a média is az ellenőrzése alatt áll, kivéve az RTL-t, amelyet egy reklámkülönadóval akar térdre kényszeríteni, ugyanakkor a közösségi oldalakra nem terjed ki a kontroll, aminek következményét már Egyiptomban és az arab világban máshol is megtapasztalták diktátorok, amikor alábecsülték az interneten kezdődött lázadást, amely elsöpörte őket.
A “dörzsölt politikus” Orbán ismeri ezt a történetet és “elég okos” ahhoz, hogy meghagyja a Facebook-közösségnek az internetadó feletti győzelmet – írta a Handelsblatt szerzője, kiemelve, hogy ennek a közösségnek folytatnia kell a médiában megjelenő civil társadalom “digitális védelmezését”, és nem szabad elfelejtenie, hogy az internet ellenőrzése továbbra is előkelő helyen szerepel a kormány napirendjén.
„Sértés Navracsics kinevezése”
Méltatlan biztosra bízta az Európai Unió a kultúrát címmel közölt egyoldalas publicisztikát a Le Monde francia balliberális napilap véleményrovatában Emmanuel Leclercq kulturális és emberi jogi ügyvéd, a roueni egyetem kulturális menedzsment tanszékének oktatója.
Leclercq szerint Navracsics Tibor kinevezése az Európai Bizottságban “sértés az európai intézményekre és a demokráciára nézve”, mivel “Orbán Viktor magyar miniszterelnök Magyarországa súlyosan gyengíti az Európai Unió demokráciáját”.
Leclercq szerint a kultúra szempontjából eddig az EP volt a leglelkesebb európai intézmény, ahol ezúttal “nyomorúságos alkut kötöttek a frakciók azért, hogy a másik tábor jelöltjeinek elfogadásával átengedjék a sajátjaikat”. A kultúra iránti megvetésére derül fény a szerencsétlen alkudozásból: nevezzünk ki egy vitatott, azaz politikailag nagyon gyenge biztost egy jelentéktelen tárca élére …
Tönkrement megbecsülés
A Der Standard című liberális osztrák lap keddi számának véleménycikke szerint Magyarországnak az utóbbi években tönkrement a megbecsülése, ezért fel kell idézni Helmut Kohl 1989-ben Budapesten tartott beszédét, miszerint a magyarok ütötték ki az első követ a falból.
A kommentár írója, Paul Lendvai szerint a nemzeti-populista Orbán-rendszer átírja a történelmet, ezért a szerző fontosnak tartja kiemelni, hogy a történelmi fordulatban központi szerepet játszottak a reformkommunisták, mint Németh Miklós, Horn Gyula és a bonni nagykövet Horváth István.
A pesti vicc reneszánsza
Terjedelmes cikket írt Kati Marton Magyarországról a The New York Times című amerikai lap keddi számába. Az elején megállapítja, hogy – részben az Európai Unió bőkezű támogatásának köszönhetően – Budapest még sohasem nézett ki ilyen jól, de rögtön ezután (a Szabadság téren áthaladva) “Orbán Viktor miniszterelnök veszélyes új irányvonalának bizonyítékát” látja az ott emelt emlékműben. Szembeállítja vele az 1944-ben történtekre még emlékezők “erőteljes válaszát”, rögtönzött “emlékművét” a szoborral szemközti járdán, a köveket azoknak a településeknek a nevével, ahonnan deportálták őket.
A sajtóról szólva Kati Marton visszaemlékezik arra, hogy amikor a Bizottság az Újságírók Védelméért (CPJ) küldöttsége élén Budapesten járt, a félelem és az öncenzúra légkörét tapasztalták az újságíró kollégák körében. Mint írja, az állami reklámpénzek óriási befolyást adnak a kormány kezébe. A cikk más részeiben egyebek között említést tesz a norvég pénzalapok magyarországi ügyéről is.
A cikkíró szerint egy olyan művészeti forma van, amelyet Orbán (akaratlanul is) föllendített, mégpedig a – kommunizmus bukása óta halódó – nagyszerű pesti vicc.
