Nagyvilág

A cseh kormány nem tudja, hogy fejet hajtson-e Kína előtt

Nem tudja Prága, hogy kioktassa-e Kínát az emberi jogok sorozatos megsértése miatt, vagy inkább tartsa a száját a gazdasági hatalom előtt.

Csehország továbbra is párbeszédet kíván folytatni Kínával az emberi jogokról. Ez a cseh külpolitikának egy olyan témája, amelyet nem lehet feladni – állította Lubomír Zaorálek külügyminiszter pénteken Prágában újságíróknak nyilatkozva.A miniszter Milos Zeman köztársasági elnök néhány napja elhangzott nyilatkozatára reagált. Zeman hivatalos kínai látogatása során az ottani állami televíziónak azt mondta: nem azért érkezett Kínába, hogy leckét adjon az emberi jogokról, hanem hogy megtanulja, hogyan lehet egy társadalmat stabilizálni.

Az államfő nyilatkozatát az ellenzék és a cseh sajtó egy része is élesen bírálja.

Az emberi jogokról szóló vita a cseh politika része, s ezt a Kínával folytatott párbeszédben is megtesszük. A gazdaság és a kultúra mellett helye van az értékeinkről szóló vitának is. Úgy vélem, pillanatnyilag ez a Cseh Köztársaság érvényes külpolitikája” – jelentette ki Zaorálek.

A cseh külügyminiszter tavasszal járt Pekingben. Látogatása során kijelentette, hogy Prága Tibetet Kína elidegeníthetetlen részének tartja, s annak esetleges önállóságát semmi módon nem fogja támogatni. Prágában ezt a nyilatkozatát úgy értelmezték, hogy a cseh külpolitika letért a Václav Havel volt államfő által kijelölt útról, amelynek egyik pillére az emberi jogok érvényesítése volt. Zaorálek a bírálatokat visszautasította.

Zeman pekingi nyilatkozatát a miniszter konkrétan nem volt hajlandó minősíteni. “Csak azt tudom megmondani, hogy mi Csehország mai külpolitikája. Nem tudom elképzelni, hogy ezeket a témákat (emberi jogok) ne vessük fel. A párbeszédet folytatni kell, nem szabad feladni” – hangsúlyozta a cseh diplomácia vezetője.

Karek Schwarzenberg volt külügyminiszter viszont úgy látja, hogy a cseh külpolitikából az emberi jogok témája kezd kiveszni. “Kína negyedszázaddal ezelőtt véres kézzel valóban stabilizálta a társadalmat. Ma a disszidenseket börtönbe zárják. Ez olyan stabilizáció, amelyet mi a normalizáció idején (az 1968-as reformok katonai eltiprását követő időszak) már megéltünk” – jelentette ki az ellenzéki politikus. Hozzátette: külügyminisztersége idején a cseh-kínai kereskedelem emelkedőben volt annak ellenére is, hogy Prága nyíltan beszélt az emberi jogok kínai megsértéséről.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik