A politikus 1972 és 1975 között volt Ausztrália miniszterelnöke. Ő volt az egyetlen demokratikusan választott kormányfő az Ausztrál Államszövetség 1901 óta íródó történetében, akit egy példa nélküli alkotmányos válság során menesztett a brit főkormányzó.
Elismerte az őslakosok földhöz való jogát
Kinevezésekor Gough Whitlam volt Ausztrália első munkáspárti miniszterelnöke 1949 óta. Kormányfőként eltörölte a halálbüntetést, elrendelte az ausztrál katonák kivonását Vietnamból – ahol 1965 óta harcoltak -, megszüntette a sorkatonaságot, felvette a diplomáciai kapcsolatot Kínával, ingyenessé tette a felsőoktatást és az egészségügyi ellátást, kiterjesztette az egyedülálló szülőknek járó támogatásokat, megreformálta a válásra vonatkozó törvényeket, valamint 18 évre szállította le a választójogot és elismerte az őslakosok földhöz való jogát.
Fotó: Europress fotóügynökség
Tony Abbott jelenlegi kormányfő kora óriásaként méltatta Whitlamet. “Egyesítette a Munkáspártot, két választást nyert meg” – írta közleményében, amelyben arra is emlékeztetett, hogy elődje vette fel a diplomáciai kapcsolatot Kínával, és ő volt az első ausztrál miniszterelnök, aki ellátogatott az ázsiai országba. “Kína a legnagyobb kereskedelmi partnerünk. Ez az ő hagyatéka” – fogalmazott Tony Abbott.
A CIA buktathatta meg
Whitlam örökségére mégis az ausztrál belpolitika talán mai napig legnagyobb botránya nyomja rá bélyegét. A törvényhozás felsőháza, a szenátus nem volt hajlandó megszavazni a létfontosságú költségvetési törvénycsomagot, Whitlam viszont ellenállt, és elutasította, hogy előre hozott választásokat tartsanak. A patthelyzetet végül Sir John Kerr főkormányzó oldotta fel úgy, hogy 1975. november 11-én menesztette őt és balközép irányultságú kormányát, és a konzervatív Malcolm Frasert nevezte ki ügyvivő miniszterelnöknek. A konzervatívok nagyarányú győzelmet arattak a Munkáspárt felett a nem sokkal később tartott választáson.
Később arról szóló híresztelések kaptak szárnyra, hogy a CIA nyomására az MI5 sugalmazta a főkormányzónak, hogy menessze az ország “biztonsági kockázatnak” minősített kormányfőjét. John Pilger újságíró 1988-ban leleplező filmet is készített erről, és azt állította, washingtoni CIA-források beismerték, hogy a CIA annak idején mindenképpen meg akart szabadulni Whitlamtől, aki az ausztráliai Pine Gap-i CIA-kémműhold-létesítményre vonatkozó szerződés felmondására készült. A főkormányzó néhány nappal a szerződés lejárta előtt váltotta le a miniszterelnököt.
1916-ban született
John Pilger állítása szerint a CIA 1974 végén kezdte meg titkos hadjáratát Gough Whitlam ellen. 1975 folyamán William Colby CIA-főnök személyesen tárgyalt a brit hírszerzés akkori vezetőjével. 1975 végén a CIA már az ausztrál titkosszolgálatot fenyegette, és kilátásba helyezte a kapcsolatok megszakítását, ha Whitlamet nem váltják le.
Az ügyben állítólag vezető szerepet játszott James Angleton, a CIA 1987-ben elhunyt volt kémelhárító főnöke, aki az ausztráliai fejleményekkel egyidejűleg minősítette szovjet ügynöknek Harold Wilson brit miniszterelnököt. Az MI5 tisztjeinek egy csoportja Angleton információi alapján indította meg destabilizációs hadjáratát a brit munkáspárti kormány és személy szerint Harold Wilson ellen, aki később váratlanul lemondott tisztségéről.
Menesztése után Whitlam népszerű szónok lett, beszédeket tartott, ünnepelt résztvevője volt a munkáspárti eseményeknek. Részt vett az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO munkájában.
A politikus – aki 1916. július 11-én született a Victoria állambeli Kew-ban – a légierő tagjaként harcolt a második világháborúban. 1942-ben vette feleségül Margaret Doveyt, akivel 70 évig, az asszony 2012-ben bekövetkezett haláláig élt együtt. Négy gyerekük született.
