Az ügy 2-3 éve jutott az Egyesült Államok döntéshozóinak a fülébe. Az Index szerint a csalások károsultjai között van az amerikai érdekeltségbe tartozó, palackozott és ömlesztett étolajakat, takarmánydarákat gyártó, Bunge nevű cég is.
Ellehetlenítette a piacot
A vállalat nem csinált titkot belőle, hogy zavarják az áfacsalások. Már 3 éve közölték a nyilvánossággal, hogy a csalók körülbelül évente 20-25 milliárd forint forgalmi adót nem fizetnek meg. Feltűnő volt az is, hogy az egyes import olajok és sajátmárkás termékek jóval olcsóbban kerültek a boltok polcaira, mint a Bunge étolajai.
A cég a kormányzat segítségét kérte, illetve összeállt a legnagyobb magyar agrárcéggel, a Csányi Sándorhoz kötődő Bonafarmmal, hátha így sikerrel lobbizhatnak az áfacsalások visszaszorítása miatt. A jelek azonban arra mutatnak, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem tett semmit – olvasható az Indexen.
Az áfacsalós botrányt kirobbantó, kiugrott NAV-os, Horváth András is arról beszélt, hogy az adóhivatalban léteznek olyan cégek, amelyek valamiért érinthetetlenek. Az utóbbi években pedig több NAV-dolgozónál is felmerült a gyanú, hogy összejátszik az adócsalókkal.
Megkörnyékezték a céget
Az Index információi szerint csak tetézhette a dolgot, hogy korrupciós ajánlat is érkezett a Bunge-hoz egy kormányzathoz közel álló, de nem kormányzati szervezet vezetőitől, melyben arra akarták rávenni a céget, hogy pénzzel támogasson egy, az ajánlattevők által megnevezett alapítványt. Cserébe elintézték volna, hogy a NAV békén hagyja őket is.
A lap egy másik forrása azt állította, stratégiai megállapodást ajánlottak annak fejében, hogy a cég szintén ennek az alapítványnak visszacsorgassa a megállapodással összefüggésben szerzett pénzek egy részét. Tehát felajánlották az amerikaiaknak, hogy büntetlenül részt vehetnek az áfacsalásban, így korrigálva a bevételkiesést – összegez az Index.
Az Index úgy tudja, a korrupciós kísérletről nyár közepén értesült az amerikai nagykövetség, majd pedig Washington, amely egy ideje figyelte a magyar kormányzathoz közel álló üzleti körök ténykedéseit. Azt, hogy a NAV-ra berágtak az amerikaiak, alátámaszthatja a hivatal vezetőjének, Vida Ildikónak az állítólagos kitiltása az Egyesült Államokból.
Hasonló információk jutottak egyébként az Átlátszó tudtára is. Ezek szerint a magyar kormányhoz közel álló szereplők két amerikai cégtől követeltek kenőpénzt adókedvezményért és áfakulcsváltoztatásért cserébe.
Mélyponton a diplomáciai kapcsolatok
A Bunge kereskedelmi igazgatója, Grászli Lajos megerősítette, hogy a cég 2012-ben komolyan beleállt a csalások elleni küzdelembe és nagyobb szabású együttműködést szeretett volna összehozni az iparág más szereplőivel.
Az Index forrásai szerint közvetlen politikai vonatkozása nincs a kitiltásnak, ám, hogy ilyen drasztikus lépést tett az Egyesült Államok, összefügg azzal, hogy a rendszerváltás óta nem volt ennyire rossz a viszony Budapest és Washington között.
