Bülent Arinc török miniszterelnök-helyettes kedden úgy nyilatkozott, hogy a dzsihadisták veszélyesen közel kerültek a török díszőrség több tucatnyi tagja által védett, az Eufrátesz folyó partján álló építményhez.
A hétszáz évvel ezelőtt megépített mauzóleum az Oszmán Birodalmat megalapító I. Oszmán szultán nagyapjának, Szulejmán sahnak állít emléket. A sírboltot egy 1921-ben az akkor francia fennhatóság alatt álló Szíriával aláírt szerződés török “tulajdonná” nyilvánította. A nemzetközi jog szerint Törökország nem gyakorolhatná felségjogait a mauzóleumnál, emiatt kellett a megegyezésben rögzíteni, hogy a török kormány díszőrséget állomásoztathat ott és használhatja a török zászlót.
Ankara értelmezésétől függ, hogy fenségterületének tekinti-e a síremléket és katonai választ ad-e a mauzóleum elleni esetleges támadásra, amivel beindíthatja a NATO-országok kollektív védelmi mechanizmusát. Ahmet Davutoglu török miniszterelnök – akkori külügyminiszter – márciusban mindenesetre azt mondta, hogy Ankara a török határtól 30 kilométerre fekvő mauzóleumra mért bármilyen csapást megtorolna.
Törökország mindeddig vonakodott attól, hogy részt vegyen az Egyesült Államok és szövetségesei által létrehozott, az IÁ legyőzésére irányuló nemzetközi koalícióban. Ankara attól tart, hogy amennyiben a dzsihadistákra mért légi csapásokat nem kíséri átgondolt politikai tervezés, a támadások stratégiailag kedvező helyzetbe hoznák a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű kormányerőket – miközben a török vezetés Aszad eltávolítására törekszik – és a kurd (pesmerga) harcosokat, akik a három évtizede nagyobb autonómiáért küzdő törökországi kurdok szövetségesei.
Ugyanakkor az Irakkal és Szíriával szomszédos Törökország vezetése az utóbbi napokban szorult helyzetbe került: a dzsihadisták a török-szíriai határ közelében fekvő Kobani szíriai kurd várost fenyegetik. Félő, hogy elfoglalásával menekülők további tömegei özönlenének át Törökországba.
A török törvényhozók csütörtökön vitatják meg a kormánynak azt a javaslatát, amely engedélyezné török katonák bevetését Szíriában és Irakban az Egyesült Államok és szövetségesei vezette nemzetközi koalíció kötelékében.
