Az állam-, illetve kormányfők készültségi akciótervet fogadnak el, amelynek alapján az egyes tagországok rotációs alapon folyamatosan több ezer katonát tartanak majd a balti államokban, Lengyelországban és Romániában, radikálisan csökkentik a NATO gyorsan reagáló erőinek riasztási idejét, illetve sűrűbben és intenzívebben fogják gyakorlatoztatni az egységeket.
A NATO-országok vezetői Petro Porosenko ukrán államfővel találkozva támogatásukról fogják biztosítani Ukrajnát. A szövetség ugyanakkor abból indul ki, hogy az ukrán válságot nem lehet katonai eszközökkel megoldani.
A csúcson áttekintik a többi konfliktus sújtotta térség kérdéseit is, így például szó az lesz Iszlám Állam nevű, illetve más közel-keleti terrorszervezetek jelentette veszélyről is.
