Rasmussen Norvégiában tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: ha Putyin beszéde egy őszinte próbálkozás az ukrán válság enyhítésére, azt melegen üdvözli. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a múltban a hasonló nyilatkozatokat nem követték tettek Moszkva részéről.
“Pont ellenkezőleg: azt látjuk, hogy (Oroszország) továbbra is csapatokat állomásoztat az ukrán határ mentén, azt látjuk, hogy Oroszországból a határon át fegyverek és harcosok érkeznek Kelet-Ukrajnába, azt látjuk, hogy Oroszország aktívan támogatja az ukrajnai fegyveres szeparatistákat” – mondta az észak-atlanti szövetség főtitkára.
Putyin néhány órával korábban a Moszkva által márciusban Ukrajnától annektált – Kijev és a nemzetközi közösség döntő többsége által továbbra is ukrán területnek tartott – Krím félszigeten azt mondta: Oroszország minden tőle telhetőt megtesz, hogy a lehető leggyorsabban véget érjenek a harcok Ukrajnában. Azt is hangoztatta, hogy Moszkva nem akar konfliktust a külvilággal.
Az orosz elnök ugyanakkor azt is leszögezte: Moszkva nem hagyhatja, hogy a külvilág “lekezelően vagy kioktatóan viselkedjen vele”. Egyúttal azt is bejelentette, hogy Moszkva fejleszteni fogja krími katonai jelenlétét, és harcászati egységet fog létrehozni a félszigeten.
