A leadott szavazatok több mint felének feldolgozása alapján az iszlamista gyökerű Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) színeiben kormányzó konzervatív miniszterelnök a szavazatok 52 százalékával áll az első helyen, messze lehagyva a szociáldemokrata és nacionalista ellenzék közös jelöltjét, Ekmeleddin Ihsanoglu 70 éves történészt (36,5 százalék) és a kurd kisebbség jelöljét, Selahattin Demirtast (8,9 százalék) – jelentette a CNN Türk és az NTV televízió.
A 2003 óta kormányzó Erdogan a tervek szerint az esti órákban beszédet mond több tízezer párthíve előtt az AKP ankarai székházának erkélyéről, bár a hivatalos végeredményt a török választási hatóságok várhatóan csak hétfőn jelentik be.
Erdogan, akinek a 2015-ös parlamenti választásokon távoznia kellett volna a kormány éléről, nem rejtette véka alá, hogy továbbra is ellenőrizni kívánja a végrehajtó hatalmat és bővíteni akarja a többnyire protokolláris jellegű államfői hatásköröket.
“Igazságtalan, aránytalan kampány”
Törökország Erdogan vezetése alatt vált regionális gazdasági hatalommá. Ellenfelei viszont attól tartanak, hogy iszlamista gyökerei és a másként gondolkodókkal szembeni türelmetlensége miatt Erdogan elnöksége alatt az 1923-ban Kemal Atatürk által megalapított világi köztársaság, NATO-tagállam és európai uniós tagjelölt távolabb kerül az atatürki világi eszméktől. Alkotmánymódosítási terveit politikai ellenlábasai máris hevesen bírálják.
Erdogan győzelme nem meglepő, tekintve az erőteljes kampányt, pártja, az AKP pénzügyi befolyását és az ország médiája feletti befolyását.
Ihsanoglu, az Iszlám Együttműködés Szervezetének volt vezetője vasárnap bírálta vetélytársa “igazságtalan, aránytalan kampányát”, de nem sikerült megszólítania “a néma tömegeket”. A kurd jelöltnek, a 41 éves ügyvédnek a saját, 15 millió lélekszámú közösségén túl gyakorlatilag másokat nem sikerült mozgósítania.
Tüntetéshullám, megtorlások, korrupciós botrány
2013 júniusában több millió török tiltakozott az utcákon a tekintélyelvű és iszlamista kormányzás ellen. A megmozdulások szigorú megtorlása árnyékot vetett a rendszerre. Tavaly télen soha nem látott korrupciós botrány tört ki, Erdogan egykori szövetségesét, Fethullah Gülen iszlamista imámot vádolta meg “összeesküvéssel”, és tisztogatást hajtott végre a rendőrség és igazságszolgáltatás soraiban, és korlátozta a közösségi médiát.
“Erdogan számára nem az elnökválasztás megnyerése a legnehezebb, hanem az utána következő időszak” – vélte Ziya Meral, a cambridge-i egyetem tanára, aki szerint a török politikus “politikai jövője nagyban attól függ, hogyan tudja majd fenntartani az AKP feletti hatalmát”.
