Talán én leszek az új uniós biztos” címmel közölt portrét Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszterről a Der Tagesspiegel című német liberális lap az online kiadásában pénteken.
A berlini lap munkatársa, Christoph von Marschall írásában kiemelte, hogy Navracsics Tibornak kell külügyminiszterként Magyarországot “visszavezetnie” Európa közepére. A 48 éves jogászt Orbán Viktor bizalmasaként tartják számon, és igazságügyi miniszterként részben felelős volt a vitatott reformokért, ugyanakkor nyitott az ellenvetésekre, békítőleg válaszol és megértést kér, ezen a héten éppen Berlinben – írta a Der Tagesspiegel a miniszterről, aki a napokban tett munkalátogatást a német fővárosban.
Navracsics Tibor a lapnak elmondta, lehet, hogy ő lesz az Európai Bizottság magyar tagja. Hozzátette, hogy a szomszédságpolitikai vagy a közlekedési tárca érdekelné. Az uniós tisztújítás során betöltendő legmagasabb pozíciókkal kapcsolatban úgy vélte, hogy közép-európai politikusnak kell megkapnia az egyik tisztséget. Lehetne például Donald Tusk lengyel kormányfő az Európai Tanács elnöke, vagy Radek Sikorski lengyel külügyminiszter az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője – vetette fel.
Türelmes magyarázat
Navracsics Tibor úgy vélte, hogy a magyar és a német külpolitika közel áll egymáshoz. Az ukrán válsággal és az Oroszországgal szembeni szankciókról szólva kiemelte, hogy “számításba kell venni annak a következményeit is, ha Oroszország sarokba szorítva érzi magát”.
Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország Nagy-Britanniával együtt ellenezte Jean-Claude Juncker megválasztását az Európai Bizottság elnökének, elmondta, hogy nem a személlyel, hanem az eljárással volt kifogásuk, hiszen az javaslattétel joga az Európai Tanácsé, és nincsen az európai parlamenti választásból következő automatizmus.
Magyarország “komoly megítélésbeli gondjaira” a türelmes magyarázat a válasz – mondta Navracsics Tibor, aki szerint a másodszor is megszerzett kétharmados parlamenti többség “jutalom” azért, hogy a kormány kivezette az országot az “erkölcsi és gazdasági válságból”.
