Az Irak és Levante Izslám Állama (ISIS, vagy magyarul ILIÁ) iszlamista szervezet által kiadott fatva (vallási rendelet) – az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) az adatai alapján – elvileg 4 millió lányt és asszonyt érintene – közölte Jacqueline Badcock, az ENSZ iraki humanitárius összekötője.
Szaddám idején tilos volt
“Ez Irakban új dolog, és súlyos aggodalomra ad okot” – hangsúlyozta a Genfben tartott sajtóértekezleten az ENSZ-tisztviselő, aki az észak-iraki Erbílből beszélt videotelefonon. Hangsúlyozta: ez nem az iraki nép akarata, s a nők nagy veszélynek vannak kitéve a terroristák által ellenőrzött területeken. A nők körülmetélése ugyanis tilos volt Szaddám Huszein megbuktatott iraki diktátor idejében.
A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület szerint a hazánkban sokszor eufemisztikusan “női körülmetélés”-ként emlegetett gyakorlat tulajdonképpen a külső női nemi szerv csonkítását jelenti (angol megfelelője az FGM, Female Genital Mutilation). Az Afrika, Ázsia és a Közel-Kelet egyes területein élő szokás értelmében évente több millió nő külső nemi szerveit teszik ki érzéstelenítés nélküli csonkításnak. A beavatkozást tradicionálisan képesítetlen idősebb nők hajtják végre, sokszor olyan kezdetleges eszközökkel, mint üvegcserép, konzervdoboz teteje vagy kés. A gyakorlat vallástól független.
Térjenek át vagy fizessenek adót
Jacqueline Badcock elmondta, hogy Moszulban már csak mintegy húsz keresztény család maradt, akiket civil szervezetek – közöttük a Caritas – támogatnak. Egyes családok felvették az iszlám vallást, mások inkább kifizették az ILIÁ által kiszabott bírságot.
A nagyvárost elfoglaló és Iszlám Állam (IÁ) néven “kalifátust” kikiáltó Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) szélsőséges szunnita terrorszervezet a muzulmán mecsetek hangszóróin és röplapokon szólította fel a keresztényeket, hogy hagyják el a Moszult vagy térjenek át az iszlám hitre, illetve fizessenek különadót. Moszulban az ILIÁ megjelenése előtt még huszonötezres keresztény közösség élt, bár ez is csak egy töredéke volt korábbi lélekszámuknak.
Az ENSZ tisztviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a harcok miatt sok gazda hagyta el földjét, és az áramkimaradások miatt sok helyett leállt a gabona őrlése is, ami élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent – írja az MTI.