A múlt év végén a kubaiak nagyon örültek az autópiac várva várt liberalizálásának, ám az örömöt azonnal felváltotta a düh és a harag, amikor meglátták az árcédulákat: a Cimex állami autókereskedelmi vállalat 11 boltjában csillagászati összegekért, a más országokban megszokott árak többszöröséért kínálták a javarészt használt autókat.
A közszférában havi 20 dollár átlagbérért dolgozó kubaiak közül csak kevesen engedhetnek meg maguknak autót több százezer vagy akár csak több tízezer dollárért.
Egy új Peugeot családi autóért például, amelyet Nagy-Britanniában 53 ezer dollárnak megfelelő összegért árusítanak, Kubában 262 ezer konvertibilis pezót (ugyanennyi amerikai dollárt, azaz 60 millió forintot) kértek. Az Egyesült Államokban 13 600 dollárért kapható Kia Rio hatchbackért Kubában 42 ezer dollárt kértek. Egy 2010-es Hyundai Sonatát 60 ezer, egy hasonló korú Volkswagen Passatot 67 500 dollárért, a más latin-amerikai országokban szokásos árak sokszorosáért kínáltak. A két legolcsóbb, tízéves modellt sem adták olcsóbban 15 ezer dollárnál.
A múlt év végéig Kubában csak azok vásárolhattak személygépkocsit, akik a hatalomhoz közel állva vagy bizonyos kiváltságos szakmákban dolgozva, esetleg külföldi jövedelemmel rendelkezve erre speciális engedélyt kaptak az államtól.
A “szabad piac” első félévi adatát Iset Vázquezre, a Cimex első alelnökére hivatkozva közölte kedden a kubai média. Eszerint a vállalat tizenegy kubai (köztük a négy havannai) üzletében 1,283 millió konvertibilis pezó (ugyanennyi dollár, illetve 292,4 millió forint) összértékben adtak el ötven új, illetve használt személyautót és négy motorkerékpárt.
A kubai autópark kétharmadrészt az 1950-es évek benzinfaló amerikai modelljeiből, illetve az 1970-es és 1980-as években gyártott szovjet és kínai gépkocsikból áll.
Az autópiac liberalizálásakor a hatóságok azt ígérték, hogy a bevétel 75 százalékát a tömegközlekedés javítására fordítják.
A személyautók magánszemélyek közti adásvételét már 2011-ben engedélyezték a kommunista szigetországban.
