A litván fővárosban pénteken kezdődött meg mintegy 600 résztvevővel a NATO Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszaka. Ezen elsősorban az ukrajnai helyzet, az afganisztáni helyzet, Grúzia euroatlanti integrációja, a transzatlanti biztonság és a kibervédelem kérdései lesznek terítéken.
“Megvitatjuk a kollektív védelem erősítését szolgáló intézkedéseket” – mondta Rasmussen. Szavai szerint a NATO kötelezettségeinek keretein belül minden szükséges lépést meg fog tenni.
Láthatóbbá kell válni
“Pontosítjuk védelmi terveinket, növeljük hadgyakorlataink számát, megvitatjuk a szövetséges alakulatok pótlólagos telepítését” – mondta, hozzátéve, hogy a NATO-nak “láthatóbbá” kell válnia a tagállamok területén.
Az Ukrajnának nyújtandó katonai segítség kapcsán megismételte, hogy erre vonatkozóan a szövetség egésze nem, csak a tagállamok folytathatnak kétoldalú alapon tárgyalásokat.
“A NATO-nak mint szervezetnek nincsenek felszerelései. Ezekkel a szövetség tagjai rendelkeznek” – húzta alá. “A szállítások csak kétoldalú megállapodások alapján történhetnek az ukrán kormány és a NATO egyes tagjai között” – tette hozzá.
Nem fegyverek
Emlékeztetett, hogy a NATO Ukrajnával partneri kapcsolatokat ápol. “Működik egy különbizottság, amely éppen most dönt arról, hogy a NATO mit tehet a partneri kötelezettségek keretei között” – mondta.
Ukrajna márciusban átadott a NATO-nak egy listát, amely azokat a katonai-műszaki eszközöket tartalmazza, amelyekre az országnak szüksége lehet. Andrij Descsicja ügyvivő külügyminiszter leszögezte, hogy nem fegyverekről van szó.
Rasmussen hangsúlyozta, hogy a NATO a jövőben is a “nyitott ajtók politikáját” akarja folytatni. Ezt nem szabad úgy értékelni, mintha fenyegetést jelentene bárkivel, különösen Oroszországgal szemben – mondta.
“A NATO-nak soha nem állt szándékában megtámadni Oroszországot. Nem lehet egyetérteni az orosz félnek azzal az állításával, hogy a nyitott ajtók politikája számára fenyegetést jelent” – állapította meg a főtitkár.
Oroszország visszavonul
Minden állam szabadon választja nemzetközi partnereit és biztonságpolitikáját. Senki nem szólhat bele a NATO bővítési döntéseibe vagy a nyitott ajtók politikájába – szögezte le.
A főtitkár kijelentette, hogy Oroszország az ukrán határ közelében állomásozó csapatainak körülbelül a kétharmadát már vagy visszavonta, vagy pedig visszavonni készül. Ez az arány jóval magasabb, mint amiről a katonai szövetség tisztségviselői eddig beszéltek.
Rasmussen emellett közölte, hogy a hétfőn összeül a NATO-Oroszország Tanács, amelynek keretében a szövetség Moszkvával fog egyeztetni. További részletek egyelőre nem ismertek.
